Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
194 KUBINYI ANDRÁS Mint látható, bár 1464-ben nagyon lecsökkent a világi és nem hivatali referensek száma, összetételük nem nagyon változott: zömükben hivatalban levő báróktól fogadott el oklevélkiállítási parancsot a kancellária, de a referensek bárói és mágnási része elenyésző kivétellel a királyi tanácsokban is kimutatható volt. Ott, ahol ez nem igazolható, az nyilvánvalóan kizárólag hiányos forrásadottságunk következménye. 1464 óta lényegében a nádor az egyetlen tisztség, amely a korábbitól eltérően nincs a referensek között képviselve, összesen 31 mágnás adott relatiot Mátyás alatt, közülük öten nem mutathatók ki a tanácsban. (16,1%). A 26 tanácstag referens az összes ismert Mátyás-kori tanácstag báró és mágnás 29,5%-a. A Jagelló-kori 23 referens közül csak kettőnél (8,7%) nincs adat mágnásként tanácstagságára. A 21 referens tanácstag mágnás az összes tanácstag 24,7%-a. Az 1464-es reform ellenére tehát lényegesebb változásról mégsem beszélhetünk: a referensek köre lényegében nem módosult. Mennyiben módosítják ezek az adatok az első fejezetben leírt kritikát Szilágyi művéről? Azt hiszem, hogy döntően nem. Az valószínűnek látszik, hogy Szilágyinak annyiban igaza volt, hogy többségében a kancellária valóban a tanács tagjaiban bízott meg, a referenseknek tényleg döntő többsége oda tartozott. Az azonban nyilvánvaló, hogy a referensek alapján nem rekonstruálható a tanács: hiszen a tanácstagok kétharmada-háromnegyede nem referens. Bár valamivel jobb a kép, ha csak a szűkebb tanácsot nézzük. A Mátyás-kori 26, tanácsban is kimutatható referens közül csak Pongrác Andrást nem találjuk meg a szűkebb tanácsban. E szerint a Mátyás-kori szűkebb tanács pontosan fele adott oklevélkiállítási parancsot is. A Jagelló-kori 22 tanácstag referens közül csak 13 fordul elő a szűkebb tanácsban is, ami az ottani tagok 40,6%-a. Talán még inkább fontosabb az a tény, hogy a nem bár ói referensek II. Ulászló korában — beleértve a későbbi bárókat is — valamennyien kimutathatók ^_taaácsb"án~ls". ï)gy látszik tehát, hogy a királyi várnagyok és a cubiculariusoknak legalábbis egy része a tanácstagokhoz sorolandó. Mert hiszen, ha a mágnás referensek zöme kimutatható a tanácsban is, a nemesi referensek pedig mind, akkor ez módot nyújt számunkra a tanács npm választott knynemesi rétpgpnpk magha tározására. .Ú gy látszik , hogy a mágnások i s a királyi aula szolgá latáhól ju tottak я tanácsba, ahogy ez több cubicularius-bárónál látszik. Ennek alapján a Mátyás-kori nem mágnás referensek többsége valószínűleg a tanácsban is helyet foglalt. Számuk nyilván nagyobb volt, mint a referenseké. Ahogy a mágnás tanácstagok többsége nem mutatható ki referensként, úgy lehetett ez a nemeseknél is. Az 1500:21 .t.c.-ben becikkelyezett aulicusok pl. kivétel nélkül tanácsosok is voltak, de csak egy részük referens. A lényeg különben nem a referensség volt. A referensek döntő A Mátyás uralma alá tartozó és belsó' autonómiát élvező' idegen tartományok ügyében kiállított okleveleken is gyakori a magyar referens feltüntetése. Csak osztrák példákat idézve Bécs elfoglalásától kezdve és csak kancelláriai jelzettel ellátott okleveleket figyelembe véve a kép a következő. A bécsi levéltár 84 ilyen oklevelet őriz, ezekből 1 saját kezű királyi aláírást visel, 75 commissios vagy mandatumos (osztrák szokás) jegyzetet visel, 8 relatios, kivétel nélkül magyar. Wien Stadt- und Landesarchiv, Urkunden 5078, 5109, 5121, 5230, (Nagylucsei kincstartó); 5279, 5280, (Moré Péter kamarás); Bakócz Tamás győri püspök (5297); Czobor Imre pozsonyi ispán (5313.) A HHStA AUR sorozatában 16 Mátyás oklevél esik erre a korszakra, egy relatios, Filipec János magyar és cseh kancellár: 1488. III. 24. Az oklevelek az első másfél évben zömében a magyar, vagy cseh kancelláriákban, később az osztrák kancelláriában, ill. gyúrűspecséti osztályon lettek kiállítva, referens szempontjából ez nem okoz különbséget.
