Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
182 KUBINYI ANDRÁS visszaszorítja a bárói nemzetségeket, és királyi igazgatást hoz létre a csekély polgárikisnemesi értelmiségből.16 2 Lényegében tehát két szempontból állítják szembe a királyt történészeink az arisztokráciával: a szétdarabolódás veszély e és a kirájyi hatal»TM gy^ngítés^ mi^t A szétdarabolódás veszélye ténylegesen fennállt a 15. század közepén, mégpedig kettős síkon. Az egyik Giskra felsőmagyarországi uralma volt, amit azonban függetlenül jogalapjától (főkapitányság, városkapitányságok, egy-két megyésispánság) nagybirtok nem alapozott meg16 3 és kizárólag huszita zsoldosai katonai ereje tartotta fenn, ami gyakorlatilag külső erő volt. A másik ugyancsak a 15. század közepére esett, és bizonyos mértékben összefügg a Giskra-akcióval. Az ország hét főkapitány alatti négy részre osztására gondolok 1445-ben, amiből pl. Újlaki a jelek szerint saját tartományuraságot akart kiépíteni.16 4 Ez sem volt járható út, és végül Hunyadi kormányzóságába torkollt. Volt-e azonban egyéb lehetőség? Mályusz mutatott rá arra, hogy a vajda és a bánok bírói jogkörének kiterjedt volta következtében a nemesek is tartományukban bírói joghatóságuk alá kerültek.16 s Vele vitatkozva Kristó inkább a főúr nagybirtokosi mivoltát emeli ki.16 6 A vajdaság és a bánságok (de csak a szlavón és amacsói!) valóban adtak lehetőséget az önállósulásra. Ezt a vajdák 1467-es lázadása is igazolja, amelyet Mátyás katonai erővel vert le.16 7 Erre ugyan mondhatnánk, hogy ez a legpregnánsabb bizonyítéka a széttagoltság veszélyének, csakhogy mindjárt idézhető az ellenpélda is, a Mátyás által kinevezett arisztokrata származású Bátori István vajdát a székelyek panaszára teljhatalma ellenére II. Ulászló simán el tudta mozdítani 1493-ban.16 8 A leváltásról úgy tudták az országban, hogy a vajda és a püspökök közt ellentétek voltak.16 9 Magyarán: a székely panasz után a püspöki kar fordult szembe Bátorival, így mennie kellett. Szlavóniában Mátyásnak majdnem hasonló nehézségekkel kellett megküzdeni. Uralkodása első felében helyi nagybirtokos bánokat csak hadsereg felvonultatása mellett tudott leváltani, de már Újlaki Miklós boszniai királyt, amikor magát bánként „Szlavónia királyának" kezdte címeztetni, simán lecserélte,17 0 utódaiként pedig saját új embereit, Ernusztot, Egervárit, Geréb Mátyást nevezte ki. Megint nem mutat sokkal rosszabb helyzetet a Jagelló-kori állapot. Corvin János - noha hercegségként kapta Szlavóniát -ezt nem tudta megtartani, mert a szlavón nemesség ellenállt, pedig Corvin a bánság leghatalmasabb birtokosa volt.17 1 Később sem annyira a bánság elszakadása volt a 16 2 János M. Bak, Königtum und Stände in Ungarn im 14-16. Jahrhundert, Wiesbaden 1973, 56. 16 3 Mályusz, A magyar társadalom i.m. 349. 1 6 A Kubinyi András, A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában, Somogy megye múltjából, Levéltári Évkönyv 4 (1973) 5-10. 16 5 Mályusz, A magyar társadalom i.m. 346-350. 166 Kristó Gyula, A feudális széttagolódás Magyarországon, Bp. 1979, 142. 16 7 Vö. Erdély története, L k. szerk. Makkai László, Mócsy András, Bp. 1986, 359. 1 "A panaszokra: Szekfü Gyula, Serviensek és familiárisok, Bp. 1912. 94-96. '"Bártfaváros lt. 3089. sz. 1 ''"Kubinyi, A kaposújvári uradalom i.m. 31-33, és a hozzá tartozó j.-k. 171 Schönherr Gyula, Hunyadi Corvin János, Bp. 1894, 163-191.
