Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
BÁRÓK A KIRÁLYI TANÁCSBAN MÁTYÁS ÉS II. ULÁSZLÓ IDEJÉBEN 173 néhány példa. A kritériumok alapján a Mátyás korában bárói méltóságot kapott, de 1387—1457 között ilyent nem viselt családokat jogosan Mátyás kreatúrájaként kellene felvenni. így Ellerbach Bertoldot és Homonnai Druget Simont. Csakhogy amikor Mátyás 1462-ben kibékült Ellerbachhal, nagyságosnak nevezte, és a Szentgyörgyi grófokkal kötött egyezménnyel szó szerint egyező megállapodást kötött vele.112 A Homonnaiak pedig nem csupán a Károly Róbert-kori arisztokrácia élvonalába tartoztak, de pl. 1444-ben is a bárók között voltak felsorolva.11 3 Hasonló példákat a tágabb tanács Mátyás- (és interregnum-) kori bárói méltóságot nem viselt tagjainál is találhatunk. Legyen szabad csak a Meggyesaljai Mórócokat és Albisi Zólyomi Miklóst említeni. Zsigmond az 1415—1417-es években készített országgyűlési előterjesztésében azon tíz báró között, akiket állandóan a kúriában kívánt látni, felsorolja a személyesen báróságot nem viselt Zdenci Bánfi Jánost és Albisi Dávidot. Az előbbi a Mórócok, az utóbbi Zólyomi egyenesági őse.11 4 A mágnásréteghez tehát nem feltétlenül biztos, hogy csak az „úrfiak" számítottak, bár Homonnai, vagy a Mórócok azok is voltak, igaz, Anjou-kori ősökkel. Az mindenesetre teljesen nyilvánvaló, hogy amint már az 1499—1507 közti tágabb tanácslisták elemzéséből is kiderült, a hivatalban levő és volt bárókon kívül a két tanácsban csak a bárói családok tagjait, az „úrfiakat" találjuk, az imént felsorolt kivételek mellett, ilyen a Jagelló-korban csak a már említett Merzini György gróf, aztán a király unokaöccse és Corvin János özvegye második férjeként a Hunyadi-vagyon örököse: Brandenburgi György őrgróf, valamint Erdődy Péter, Bakócz Tamás bíboros unokaöccse. A Homonnai és a Móróc példa különben azt is mutatja, hogy - amennyiben a család vagyona megfelelő volt — a mágnási réteghez való tartozás jogát akkor sem veszthette el, ha a családból akár több mint félszázadig senki sem viselt bárói tisztet. Az 1499—1507 közti tágabb tanácsülések elemzéséből viszont az derült ki, hogy az 1498:22.t.c.-be becikkelyezett .urak igényt tarthattak tágabb tanácsi meghívásra, ami szintén a vagyonnal függ össze. A továbbiakban ezért a nagybirtok és a tanácstagság összefüggését is meg kell vizsgálni. Sajnos ma sem áll rendelkezésünkre olyan országos birtokstatisztika, amely lehetővé tenné a nagybirtokos réteg hiánytalan összeállítását és vagyonának egymással való egybevetését. Ennek ellenére Engel Pál tanulmányai, bár teljes képet nem nyújtva, mégis jó támpontot nyújtanak a további vizsgálatokhoz. Engel 1968-ban összeállította a 15. század első felében bárói méltóságot viselt családok 1458 körüli birtokállományát, de szerencsénkre kiegészítette néhány ekkor ugyan bárói tisztet be nem töltő, de mégis nagybirtokos famíliák adataival.115 Ez jól felhasználható a Mátyás-korban szereplő arisztokrácia vizsgálatánál. Az Ulászló-kori nagybirtok elemzéséhez az 1498:22.t.c. nyújtja a legjobb anyagot, amit néhány, időközben kihalt család esetében Engel tanulmánya második, 1971-ben megjelent részével, a nagybirtokosok 1490-es birtokstatisztikájával egészíthetünk ki. Ez különben visszamenőleg, a Mátyás-kori birtokgyarapodások vizsgálatánál is felhasználható.116 Itt is a szűkebb tanács tagjait tárgyalom részletesebben. 1 '2 Ld. fenn, 30. j. Ellerbach különben nemcsak a Szentgyörgyieknek, hanem a mindjár említendő' Homonnai Druget Simonnak is unokatestvére volt. Fügedi, A 15. századi i.m. 160. 113 Décréta regni i.m. 334. I l4 Uo. 401. Vö. Mályusz, Zsigmond király i.m. 143-144. II s Engel, A magyar világi nagybirtok i.m. I. rész, 350-352. 116 Uo. II. rész, 305.
