Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
168 KUBINYI ANDRÁS alatt élesebben elkülönül egymástól: Mátyás szélesebb körből válogatta tanácsát, mint utóda. Mátyás idején (az interregnumot beleértve) az üléseken részt vett 63 hivatalban levő báró (38%), 43 volt báró (25,9%) és 60 méltóságot nem viselő. (36,1%).'0 1 Trónraléptétől az 1471-es országgyűléssel bezárólag a három csoport így viszonylik egymáshoz: 40 (44,4%), 25 (27,8%), 25 (27,8%). 1472-től az interregnummal bezárólag: 23 (30,3%), 18 (23,7%), 35 (46%). II. Ulászló uralkodása idején a három csoport: 102 (47,9%), 31 (14,5%), 80 (37,6%). Ezekből a számokból a Mátyás-kori második csoport kissé bizonytalan értékű, hiszen az interregnum idején biztos, hogy egy-két nem a mágnási csoporthoz tartozó egyént is ott tüntettek fel, mint pl. Zólyomi Miklóst. Ezt a hibalehetőséget figyelembe véve mégis nyilvánvalónak látszik, hogy a báróságot sohasem viselt személyek aránya ugyan jóval magasabb a szűkebb tanácsnál tapasztaltaknál, de még II. Ulászló alatt is alig haladja meg az egyharmadot, az arány viszont Mátyás uralkodása kezdetétől folyamatosan emelkedik. Az azonban nyilvánvaló, hogy még a tágabb tanácson is a többséget a régebb értelemben vett bárók, nem pedig a mágnások, az „úrfik" képezik. A „tágabb" tanácshoz tartozó személyek körének meghatározására a századforduló adatai viszonylag jó támpontot nyújtanak. 1499-től 1507-ig három év kivételével minden évből rendelkezésünkre áll egy-egy eléggé részletes tágabb tanácsi lista. (U. 16, 19, 21, 26, 27, 28. Az 1507-ből származó másik listát, ahol csak nyolc báró szerepel, ezért nem veszem most figyelembe. U.29.) Gyakorlatilag mind az országgyűlésre egybegyűlt, és ezért a szokásosnál nyilván nagyobb létszámú tágabb királyi tanács tevékenysége során keletkezett. A hat ülésen összesen 55 mágnás vett részt együtt 135 alkalommal. (Átlag 22,5, legtöbben 1505-ben vettek részt, 31-en, a legkevesebb alkalommal 18.10 2 ) A hivatalban levő bárók, volt bárók, és méltóságot nem viseltek aránya 59 (43,7%), 21 (15,6%), 55 (40,7%). Ez négy-hat %-ban tér el az Ulászló-kori átlagtól, ami nem jelentős. Kissé más képet kapunk akkor, ha a hat listát az 1498:22. t.c.-vel hasonlítjuk össze, hiszen az első listánk egy évvel később keletkezett. Azt találjuk, hogy az 55 tágabb tanácsi tag közül 32 neve (ide értve Corvin Jánost is az 1492:2l.t.c. alapján, ld. a Függeléket) előfordul rajtuk, tehát a bandérium tartó urak 4/5-ének szerepel itt a neve. Rajtuk kívül még tíz közeli rokon (fiú, vagy testvér) tartozik a banderiumtartó urakhoz. A tanácstagok háromnegyede, 76,4% tehát banderiumtartó. A banderiumtartó urak hivatalban levő báróként 42 (38,5%), volt báróként 16 (14,6%), méltóságot még nem viselve 51 (46,9%) alkalommal vettek részt az üléseken. Az 1498:22.t.c.-ben be nem cikkelyezett családokból származó 13 tanácstag 26 alkalommal jelent meg a hat tágabb tanácsi ülésen, ebből 17-szer hivatalban levő (65,4%), ötször volt báróként (19,2%) és négyszer úgy, hogy nem 101 Itt, és a következőkben, ha külön nem mondok mást, a részt vevő személyek alatt az egyes üléseken megjelent egyes személyek összességét értem, nem a fizikai személyeket, egy Uyen ha hatszor vett részt az üléseken, az összegezésben hattal szerepel, és akár mindhárom csoport részese is lehetett: pl. kétszer méltóság nélkül, kétszer hivatalt viselő báróként, kétszer volt báróként. ' 0 2 A listák értelmezéséhez ld. az I. Függeléket. Ott, ahol mágnási és nemesi tanácstagok keverednek egymással, csak a főurakat vettem figyelembe. Így a számításoknál olyan személyek esetében, akik később lettek bárók, de előtte még köznemesként részt vettek az üléseken, csak a báróként igazolt tanácstagságát értékelem. így a két lecsúszott „úrfi" Buzlai Mózes és Pető János, valamint Batthyány Benedek választott köznemesi ülnökként, Podmaniczky János pedig királyi cubiculariusként (az 1500:21.t.c. értelmében) vett részt bárósága előtt a tanács munkájában.
