Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
96 MÁTÉ ISTVÁN célból kiküldött bizottság.3 6 Litvinov (B. D. Vigiljev), a bizottság egyik mensevik tagja Csapszkij indítványára azt válaszolta, hogy idő hiányában (ekkor már csak 3—4 nap volt hátra a kongresszus befejezéséig) a bizottság nem vállalhatja magára az USZDMP csatlakozásának megvizsgálását. Utalt arra, hogy három párt egyesülési anyagát kell előkészíteniük, ennek alapján a kongresszus csak általános direktívákat fogadhat el, s konkrétan, minden egyes esetben, de különösen az USZDMP-vei történő összeolvadás kérdésében a KB-ra kell bízni az egyesülés végrehajtását.37 Litvinovval szemben a bizottság bolsevik tagja, Matvejev (V. A. Bazarov-Rudnyev) ügy vélekedett, hogy mivel az idő már kevés, az egyesülés viszont kívánatos, ezért új bizottságot kell felállítani.3 8 Javaslatát támogatta a bolsevik Alekszejevszkij (I. O. Pusasz),3 ' míg a mensevik Zagorszkij (V. N. Krohmal) Litvinov indítványa mellett szállt síkra.4 0 Ebből a kisebb bolsevik-mensevik összecsapásból is kitűnik, hogy az OSZDMP IV. kongresszusán a nemzetiségi pártok csatlakozásának kérdésében komoly taktikai csatározás folyt az országos párt két frakciója között. Amíg a bolsevikok a forradalom elsődleges érdekeivel összhangban arra törekedtek, hogy elfogadható kompromisszumok árán minél szélesebb körű legyen az oroszországi szociáldemokrácia szervezeti összefogása, addig a mensevikek szűklátókörű frakciós meggondolásból közelítették meg ezt a kérdést. Miután sikerült a kongresszusi napirend végére kitolni a nemzetiségekkel való egyesülés ügyét (s így könnyen érvényesíthették számbeli fölényüket az előző kérdések eldöntésekor), meg akarták gátolni az USZDMP felvételét (s majd később a Bundét is rendkívül hevesen ellenezték). Igyekezetükhöz nyomós érvként szolgált, hogy a többi nemzetiségi szervezethez hasonlóan az USZDMP is ellenezte a Duma-választásokon való részvételt, s ezzel pillanatnyilag a bolsevik tábort erősítette (függetlenül más kérdésekben meglevő nézeteltéréseiktől). A mensevik frakció USZDMP-ellenességének másik oka emellett abban rejlett, hogy az USZDMP jogelődjéből, az Ukrán Forradalmi Pártból korábban kivált Ukrán Szociáldemokrata Szövetség (Szpilka) az OSZDMP-hez való csatlakozása után rögtön a mensevikeket támogatta a bolsevikokkal szemben. Ebből kifolyólag viszont a Szpilka joggal számíthatott a mensevikek szövetségére azzal az USZDMP-vel szemben, amellyel azakított, amely az ukrán proletariátus egyedüli képviselőjének tekintette magát, és ezt a követelését az OSZDMP-vel is el akarta ismertetni. Végezetül — de nem utolsósorban — a szpilkás-mensevik csoport USZDMP-ellenességét az is motiválta, hogy az Ukrán Szociáldemokrata Munkáspártnak nem lebecsülendő falusi bázisa is volt, s ily módon komoly versenytársat jelentett a szpilkának az ukrajnai parasztság szervezésében és mobilizálásában.40/2 36 Uo. 361. 31 Uo. 361. 38 Uo. 361. 39 Uo. 361. 40 Uo. 362. *>'• Lásd ehhez A. Ris i. m. 27—35. M. Ravics-Cserkaszkij i. m. 37—38.
