Századok – 1987

DOKUMENTUMOK - Bodrogi Rezső - Borsi-Kálmán Béla: Kossuth rendíthetetlen híve: Ihász Dániel 923

DOKUMENTUMOK 945 maga erejében azt az Isten is elhagyja.— A bor és a selyemkereskedőktől egy előre még csak reményleni sem lehet, magunk pedig anyira'elkorcsosodtunk, hogy megérdemlenénk az amerikai felszabadított feketéknek multjokat. A mellékelt program, igen talpra esett a többiek közt legalább a' szegény számüzöttekről is mert szóllani,— (nem fiatal ember é a kijelölt), de még egyikében sem olvashattam azt, hogy „inkább meghalni kész, mintsem meghajolni" (Kont a kemény vitéz) — vagy inkább folyvás tűrni s szenvedni; mintsem alkotmányos jogainkból egy hajszálnyit engedni,— olvastam sok szép bokrétás programmot, de, majd csaknem mind, az ország nagy bölcsére bizza az ügyet, mintha tejes prósza volna (Deák49 legkedvesebb eledele). Még a kibékülés közel sincs ám meg,— adna a jó Isten hogy soha se is lenne meg,— hisz elég jó tükrünk a mult. Semmitől sem tartok annyira,— ely! de sok becsületes magyart a jégre visznek ott,— azoknak az udvari Dámáknak a czirongatásai de sok fiatal emberrel elvetteti a magyar öltönyt, s elidegenitti az anya nyelvet; csak gondolnának vissza Maria Tereza idejére, minekelőtte oly udvari estélyekre elmennek, jó oskola volt az,— hanem sajnos hogy a magyar mindig a történt után gondolkodik, késő bánat pedig bu bánat.— Hadd ne untassalak kedves jó húgom soraimban ilyesmivel, ugy is tudom hogy undorodásig vagy a hallás és látásból. Hazulról mást sem hallunk mindig mint panaszt a nagy pénzszükségről 's az éhenhalásról,— pedig az újságok meg most mást sem hoznak mint hogy miképp itatják etetik, miképp adják veszik a követkijelöltek az embereket,— képzelem hogy most Imrének50

is lesz pénze a korteskedésre,— hanem jaj annak a ki mellett ő korteskedik, meglapul annak az erszénye. Istenem minő balga nép az a mi népünk,— most midőn az egész világ megveti s elhaggya s ki gúnyolja az osztrák kormányt,— a jó szivü magyar kitárt karokkal fogadja bé az ország fővárosába, s ünnepli s imádja mint a Braminok a papjoknak a sz.. Д,— Soha mióta az osztrák ház áll, még ily nagy zavarban nem volt, s most is a magyar fogja kirántani a hínárból,— s mi lesz érte a köszönet az: hogy a bőrét fogja érte a piaczra adni. Már most is alighogy a Magyar a bel kibékülésre hajlandónak mutatja magát kapott száz ötven millió kölcsönt, hogy fogja majd a szegény Magyar mind azt elviselni, de ő lássa elég példa volt előtte a múltja, miért nem okul belőle. Az utolsó országgyűlésen (1861) mi rólunk számüzöttekről is megemlékeztek, a mi több, még követeket is választottak közülök,— engem is több megyékben mint bizottmányi tag megválasztottak,— most még a kakas se kukorékol rólunk,— most a nagy bölcsei az országnak rólunk, nálunk nélkül határoznak, hanem gazda nélkül fogják a számadást csinálni.— Csak csinyáltassák ezrével a nemzeti lobogót, s tűzzék ki még a disznó olokra is, a czélhoz nálunk nélkül még sem érnek. Nem tudom ismered é Dr. Henzelmannt51

(sic!), nekem testi lelki barátom,— az 44

Deák Ferenc (1803—1876). 50

Ld. VIII. dokumentum 3.) jegyzet. 51

Henszlmann, Imre (1813— 1888) régész, művészettörténész és esztéta, egy ideig ö is emigrációban élt.