Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
918 GLINST PÉTER Fejérpataky érdemeit csökkentenénk jelezni kell: a tágabb értelemben vett forráskritika eszköztárát Marczalinál sajátították el a hallgatók.5 5 Igaz ez akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy 1892-ig a magyar történelmet elsősorban a sok tekintetben zseniális, széles látókörű s igen olvasott Salamon Ferenctől tanulták a hallgatók, aki maga is igyekezett lépést tartani az elmúlt évtizedek forráskritikai eredményeivel. Salamon azonban tudatában volt lehetőségei határának, s maga is arra törekedett, hogy olyan munkatársakat gyűjtsön maga köré, akik már a modern forráskritika eszköztárának ismeretén nevelkedtek. Ő is szorgalmazta Trefortnál, hogy Marczalit neveztesse ki az egyetemre. Trefort éppen ezekben az években szándékozott bővíteni a történeti tanszékek számát. Az 1879-ben elhunyt Somhegyi Ferenc egyetemes történeti tanszékét három katedrára osztotta, s a középkori egyetemes történet oktatását helyettesként Marczalira akarta bízni.56 1 878-ban felterjesztette Marczalit a rendkívüli tanárságra, bármennyire is hihetetlen, mégis így volt: nem tudván, hogy pártfogoltja zsidó vallású. Ez az időszak ugyan az egyetem elvilágiasodásának és a felekezeti szempontok háttérbe szorulásának korszaka volt, a zsidó vallás azonban mégis komoly akadályt jelentett. Amikor a tényre fény derült, Trefort nem kívánt visszalépni, inkább azon volt, hogy Marczali keresztelkedjen ki (eddig nem volt zsidó vallású tanár az egyetemen, s később éppen Marczali lett az első). Mint Marczali önéletírásában leírja, egész hadjárat indult az áttérés érdekében, amelyet Fraknói Vilmos és Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek vezetett, akit Marczali ezekben az években Kalocsán végzett levéltári búvárkodásai során ismert meg. Apja szabad kezet adott neki, de ő az egész ügyet annyira lealázónak tartotta, hogy — noha már régóta nem volt vallásos, hiszen pl. a gimnázium hatodik osztályától nem járt hittanra57 — megmaradt zsidó vallásúnak. Később ugyan felmerült benne, milyen sokat használhatott volna, ha a katedrát fiatalabb korban kapja meg,5 8 de így sem volt még idős, csupán 31 éves, amikor végül is 1887-ben kinevezték a történeti szemináriumba. Salamon Ferenc 1892-ben bekövetkezett halála után tanszékére Károlyi Árpádot hívták meg, aki azonban nem vállalta a meghívást, nem akarta ugyanis feladni bécsi levéltárosi állását. Ez után kapta meg Marczali Henrik a katedrát 1894-től. Végleges kinevezése rendes tanári címmel 1895-ben történt.5 9 A történeti szeminárium igazgatója azonban Lánczy Gyula, majd később Békefi Rémig lett, akitől az igazgatóságot Marczali csak 1911-ben vette át.6 0 55 Ezt Szekfű is kiemeli: S:ek/ü Gyula: Marczali Henrik. (Klny. az IMIT 1943. Évkönyvéből). Bp. 1943. 3. 56 Szentpétery: i. m. 529. 51 A kitűnő osztályzat tehát nem járt volna neki, mégis beírták a bizonyítványába: Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. I. 726. 58 Erre, s az egész problémára: Uo. II. 231—232. — A középkori egyetemes történeti előadásokat ezután helyettesként Salamon Ferenc tartotta 1889-ig. 1891-ben Lánczy Gyulát nevezték ki erre a tanszékre. Szentpétery: i. m. 529. " Szentpétery: i. m. 589. 40 Uo. 560.
