Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 901 semmifajta tudomással nem bírhatott a küldöttség sikertelenségéről, s így e pontban nem annyira a hadsereg feje fölött és a hadsereg megkérdezése nélkül, mint inkább a hadsereg bőrére kötendő alku ellen szólalt fel. Az alkotmányra való hivatkozás pedig nem egyszerűen szónoki fogás, hanem a tisztikar morális alapjának biztosítását célzó kijelentés volt. Nem lényegtelen az sem, hogy a 48-as alkotmányhoz való ragaszkodás kimondása jelentett, olyan radikális álláspontot minta kormányzat némely január eleji állásfoglalása. Ezekben ugyanis, igaz, a követküldés kudarca után, tehát minden politikai kötelezettség nélkül, szó esett az alkotmány egy részének Ausztria javára történő módosításáról is.186 Egy ilyen jellegű értelmezés mellett szól az is, hogy Görgei és Kossuth nézeteltérései a szabadságharc végéig megmaradtak katonapolitikai jellegű nézeteltéréseknek. Kossuthnak nem a nyilatkozat politikai részével, hanem a felelősségnek a kormányzatra való áttolásával volt problémája.18 7 De hogy a nyilatkozatnak később sem tulajdonított nagyobb jelentőséget, azt jól mutatja, hogy levelezésében alig említi azt, s amikor 1849. március 7-én a tiszafüredi események után az országgyűlés zárt ülésén szóba került a manifesztum, Kossuth azzal mentette ki, hogy kibocsátása nélkül Görgei elvesztette volna valamennyi tisztjét.188 A nyilatkozat politikai jelentőségének ellentmond az a tény is, hogy a Kossuthtal szemben álló békepárt a hiteles szöveg megismerése után nem használta fel azt a Kossuth elleni támadásra.18 9 1 849. január eleji, Kossuth elleni offenzívájuknak csupán harmadik indítékát képezte a nyilatkozat híre: az első a katasztrofális hadihelyzet, a második Perczel egy, az OHB-hoz intézett durva hangú levele volt.19 0 1849 márciusában a baloldal egy része ugyan Görgei eltávolításának egyik fő indokát látta a nyilatkozatban, de ezt Kossuth nem vette figyelembe.19 1 1849 áprilisában a detronizáció kimondása után Molnár Ferdinánd ezredes dinasztikus (lényegében „67-es") álláspontot megfogalmazó memorandumában ugyan hivatkozott az okmányra, s l86 Kossuth január 13-i beszéde. KLÖM XIV. 118. így Kossuth akárcsak 1848. augusztus végén Batthyány, lehetségesnek tartotta az osztrák államadósság egy részének átvállalását. Görgei a bányavárosokban kiadott kiáltványában „a végtelen millió osztrák adósságot" a nemzet hatalmas sírkövének mondotta. Közli: Pszotka i. m. 25. o. 181 Kossuth Jeszenákhoz 1849. jan. 17. és Szemeréhez 1849. jan. 19: KLÖM XIV. 157. és 163—4. Ld. még tőlem: Megjegyzések egy perújrafelvétel ürügyén. Hevesi Szemle. 1984. I. sz. 44—45. 188 Kossuth Luzsénszkyhez 1849. febr. 23.; Csernátoni Lajoshoz 1849. febr. 24. és Görgeihez 1849. márc. 24. KLÖM XIV. 532.; XV. 895.; XIV. 709. p. Utóbbi magyar fordítása: Gelich i. m. III. 28. Ezt követően a szabadságharc végéig nem emliti, legalábbis a fennmaradt iratanyag tanúsága szerint nem. A március 7-i beszéd Hunfalvy naplója; 218. o. 189 Erre nézve ld. Hunfalvy naplóját. A nyilatkozat a békepárt és Görgei június 1-i tárgyalásán sem került szóba. 190 Perczel levelét eredetiben nem ismerjük, de körülbelül január 9—10-én Íródhatott. Ismerjük viszont Csányi válaszlevelét január 11-ről, (H. 103. 15. cs. 315. f.) és Hunfalvy január 12-i naplóbejegyzéséből a Kossuth által adott rövid tartalmi ismertetést. 152. o. Ld. még tőlem: Kossuth és Perczel nézeteltérése 1849. januárjában. Hadtörténelmi Közlemények. 1986/2. 191 Madarász JózseJ: Emlékirataim. 233—4.
