Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
896 HERMANN ROBERT felfogásával, mind a hadtest korábbi nyilatkozataival. A második, a hadihelyzet kialakulásáért való felelősség kérdését elemző részt már jóval problematikusabbnak tartja. Véleménye szerint az a beállítás, amely a kedvezőtlen katonai helyzet kialakulásáért az OHB-ra, Kossuth intézkedéseire és a fővárosból történt távozására hárította a felelősséget, nem felelt meg a valóságnak, s mint írja, „a szabadságharc politikai vezetésének nyílt, leplezetlen politikai bírálatát, tekintélyének lealacsonyítását egy hadtest részéről a válságos katonai helyzet közepette önmagában is elhibázott lépésnek kell tekintenünk," amit az sem menthet, hogy a kormányzat felelősségének hirdetése „alkalmas volt a hadtest és a tisztikar önbizalmának erősítésére". A függetlenségi és a köztársasági törekvésekkel szembeni határozott állásfoglalásról megállapítja, hogy az ekkortájt egybeesett „Kossuth és a politikai vezetés nagy részének hivatalos véleményével is".177 Görgei és a nyilatkozat viszonyát taglalva ismerteti a szemben álló nézeteket, de nem foglal állást a vitában. A nyilatkozat hatásáról szólva megállapítja, hogy a tisztikar bomlását nemcsak ennek közzététele állította meg. Véleménye szerint a proklamáció kissé későn jött, jóllehet, a megmaradt tisztikar lojalitásának biztosítása érdekében semmiképp sem ártott meg leszögezni a nyilatkozatban foglalt elveket.17 8 Az utolsó munka, amellyel foglalkozni kívánok, stílszerűen egy Görgei-életrajz. Pusztaszeri László már könyvének bevezetőjében kijelenti, hogy nem szándékozik állást foglalni a Görgei-kérdés különböző vitáiban.17 9 A mű csupán Görgei 1848—49-es tevékenységét tárgyalja a megjelent irodalom és bizonyos levéltári forrásanyag alapján. Bár a különböző forrástípusok felhasználása nem egyenletes, s a munka színvonalát sokban megszabja a korábbi irodalom színvonala is, kétségtelen érdeme az, hogy immáron ötven évvel Pethő Sándor Görgei-életrajzának megjelenése után egy újabb, tényanyagában minden eddiginél gazdagabb biográfiát vehetünk kezünkbe. Pusztaszeri a váci nyilatkozat tárgyalásánál hosszú idő óta először közli a két okmány teljes szövegét. A nyilatkozat legfontosabb előzményének ő is a tisztikar válságát tartja, indítékainak felsorolása között első helyen a tisztikar megtartásának szándékát említi. Véleménye szerint Görgei, az ingadozó tisztek kettős lojalitásukból fakadó szorult helyzetét kihasználva, e nyilatkozat segítségével kívánta megnyerni őket az 177 Uo. 29. 178 Uo. 29—30. Lényegében ugyanígy foglal állást Bona a Borús József szerk. Magyarország hadtörténete I. kötetében. (Bp. 1984. 490—91.) Fontos, hogy a nyilatkozat 4. pontjában nem egyezkedési kísérletet lát, hanem azt a Batthyány—Deák-féle békeküldöttséggel hozza kapcsolatba. A nyilatkozat következményeit illetően már valamivel keményebb hangot üt meg; megrója, mert „a harc céljának — független köztársaság vagy összmonarchia Magyarország nagyfokú önállóságával — feszegetésével kikezdte a Kossuth erőfeszítései nyomán létrejött nemzeti-politikai egységet; amikor éppen a legteljesebb nemzeti összefogásra lett volna szükség". Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Bp. 1984. 8.
