Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
8 GERGELY JENŐ fogalmazott meg. Griger a „szociális népkirályság" alternatíváját állította a gömbösi politikával szembe.1 7 A nagybirtokos arisztokrácia legitimista körei azonban gyanakvással figyelték kísérletét: a legitimizmus és a szociális gondolat összeegyeztetését. A keresztény politika egyház által katolikusnak elismert fő vonulatát az 1925-ben alakult Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jelentette. Ez a párt egyesítette magában a volt néppárti és keresztényszocialista irányzatot.1 8 Bár erősen kompromittálta magát a Bethlen-rezsimben való részvételével, 1931-ben új politikai, és külön agrárprogrammal lépett választói elé. Ezekben igyekeztek az agrárius nagybirtokos érdekeket némi szociális reformpolitikával összeegyeztetni, főként a városi középrétegek megnyerése érdekében.1 9 A párton belül állandó feszültségek forrása volt, hogy a keresztényszocialisták a kispolgári és munkásérdekek fokozottabb felkarolását, a fővárosi keresztény párt, a Keresztény Községi Párt pedig — amelyről külön lesz még szó — a jobboldali radikalizmus felé való nyitást szorgalmazták.2 0 1936 decemberében kezdődtek meg a tárgyalások a keresztény világnézet alapján álló pártok és politikusok között, hogy az erők összefogására új pártot alakítsanak. Gróf Zichy János, a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártelnöke 1937. január 26-ára hívta össze pártjának vezetőit, továbbá a Keresztény Ellenzék, a Nemzeti Legitimista Néppárt, a Keresztény Községi Párt képviselőit, valamint a tárgyalásokban részt vevő pártonkívüli képviselőket és felsőházi tagokat. A fúzió kimondását elhatározó értekezleten a Nemzeti Legitimista Néppártot Makray Lajos plébános, a Keresztény Ellenzéket Friedrich István és Tauffer Gábor képviselték. Pártonkívüliként Strausz István, Drobny Lajos és Béldi Béla jelentek meg. Zichy János a keresztény világnézet és a Szent István-i gondolat társadalmi érvényesítését nevezte a közös célnak. „Feladatunk alkotmányos életünk lényegét és formáját minden körülmények között fenntartani és a nemzet politikai jogait ennek alapján felépíteni, illetve kibővíteni. További feladatunk állandóan szorgalmazni a jogfolytonosság helyreállítását és e célból a revízió, valamint a restauráció létrejövetelének következetes előkészítése. Az égető közgazdasági és szociális problémákat az egész nemzet számára, a tradicionális osztályok érdekeinek megóvásával akarjuk megoldva látni... Meggyőződesem, hogy az evolúciót a tradícióval csak a keresztény gondolat 17 A Friedrich István vezette Keresztény Ellenzék 1929-ben alakult meg a Keresztény Községi Pártból kilépő fővárosi törvényhatósági bizottsági tagokból. Programját lásd Friedrich István: Mi a teendő? Zöld füzet I. Bp. 1929. március. Országos Levéltár K-149. BM. res. 1930—VII—3030/129. csomó. 1925 decemberében a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt fuzionáltak Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven. Első programjukat az 1926. április 17-i értekezleten fogadták el. Nemzeti Újság, 1926 április 18. 10 A KGSZP programját Czettler Jenő fogalmazta, és először ismertette 1931. május 3!-én jászfényszarui választói gyűlésén. Nemzeti Újság. 1931. július 2.; Országgyűlési Almanach az 1931—1936. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp. 1931. 48—50.; A párt agrárprogramja 1932-ben jelent meg. 20 A Keresztényszocialista Dolgozók Pártcsoportjának programját lásd Harminc év. szerk. Riesz Lajos. Bp. 1933. 20—29.
