Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 873 után kutatott, ugyanazzal a tulajdonsággal nem rendelkezett, amivel Hentaller sem: a hozzáértéssel. Szemléletének torzulásai pedig végképp megakadályozták abban, hogy az általa összegyűjtött anyagot a megfelelő színvonalon feldolgozza.9 3 Kacziány előbb az általa szerkesztett Magyarország hasábjain, majd külön kötetben tette közzé Görgeiről szóló „történelmi tanulmányát", amely kétségkívül sikerrel vetélkedhetne a legízléstelenebb támadás címéért. A váci nyilatkozattal kapcsolatban megismétli mindazon vádakat, melyeket már elődei is felhoztak. Véleménye szerint „ehhez hasonló iratot a világirodalom nem mutat föl",9 4 „amellett, hogy perfid, nagy mértékben együgyü is"95 . Támadását különösen az 1., és a 3., pont ellen irányozza: az V. Ferdinánd iránti hűséget politikai képtelenségnek, a Mészárosra való hivatkozást „idétlen fogás"-nak nyilvánítja. Összegzése szerint a nyilatkozat nem volt más, mint a szabadságharc „erkölcsi alapjának megtámadása, a törvényhozás és a kormány diszkreditálása a hadsereg előtt — Görgeire magára nézve pedig, a hadjárat rosszul végződése esetén a biztos bűnbocsánat megnyerésére tett első nagy lépés".9 6 Emellett Görgei nyíltan kiszolgáltatja az országgyűlést Windisch-Grätznek, a kétszer megtagadott uralkodót újra elismeri, kegyelemért esd, nyíltan ellene fordul a törvényes magyar kormánynak. Kacziány elemzése szép példája annak, hogyan lehet csupán előítéletek alapján írni egy olyan okmányról, amelyet a szerző elmulasztott tisztességgel végigolvasni.97 Szintén inkább az esszé, mint a történelmi tanulmány műfajába sorolható be Pethő Sándor könyve, „A szabadságharc eszméi", amely már címével is egy elsősorban koncepcionális, s csak másodsorban tényszerű megközelítést előlegezett. Pethő szerint „a hírhedt politikai pronunciamentot Vácon nemcsak a republikánus rezgelődések, a vörös toll, a flamingók elleni tüntetés szülte", hanem az is, hogy a téli hadjárat kezdetén Görgei Kossuthot „a soha viszont nem látás reményében hagyta el". A nyilatkozat célja tehát lehetett az is, hogy egy esetleges katasztrófa esetén a Görgei-hadtest sorsán javítson.98 Azt Pethő is elismeri, hogy a manifesztum elsősorban a tisztikar bomlását megállítandó született.9 9 Mindez arra mutat, hogy a Görgeit gyűlölő Kacziány és a tábornokkal rokonszenvező Pethő felfogása között a 93 Kosáry i. m. 299—30.;; Hóman Bálint -Szekfü Gyula: Magyar történet. V. köt. Bp. 1936. 632.; Katona Tamás szerk.: Az aradi vértanúk I. köt. I. kiad. Bp. 1979. 389—90.; Litván György: Károlyi Mihály. Bp. 1978. 206. Megjegyzendő még. hogy Kacziány könyve sokban befolyásolta Ady felfogását is. Ld. Belia György szerk.: Ady Endre levelei III. Bp. 1983. 142. és Vezér Erzsébet szerk.: Ady Endre publicisztikai Írásai III. Bp. 1977. 491. "4 Kacziány Géza: Görgei. Bp. 1915. 21. 95 Uo. 22. 96 Kacziány, elődeinek s utódainak tisztes részével együtt, nem vette észre azt a szembeötlő tényt, hogy a váci nyilatkozatban nem V. Ferdinándról van szó, hanem 1., az alkotmányos monarchiáról, 2., az V. Ferdinánd által szentesített alkotmányról, 3., az V. Ferdinánd által kinevezett magyar hadügyminiszterről. 97 Kacziány persze nemcsak e nyilatkozatot nem olvasta el, hanem az 1848. november 26-i és a december 10-i kiáltványokat sem, ugyanis egyikben sincs szó az uralkodó megtagadásáról. 98 Pethő Sándor: A szabadságharc eszméi. Bp. 1916. 90—91. 99 Uo. 69.
