Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Palotás Emil: A császárok szövetségének kudarca (osztrák-magyar-orosz viszony az 1885-87-es balkáni válság időszakában) 811
834 PALOTÁS EMIL naivitás. A császárok szövetségének folytathatóságát taglaló részhez, Kálnokynak a „régi intim viszony" fennmaradásáról mondott szavaihoz azt a megjegyzést fűzte, hogy „ilyen többé nem lesz, de nincs is rá szükség".7 4 Ez a ritkaságszámba menő őszinte cári megnyilatkozás beszédesen bizonyítja, hogy a formálisan még érvényes szövetségi szerződés ellenére az osztrák-magyar—orosz viszonyt már a leplezhetetlen érdekellentét tudata uralta. A Giers—Kálnoky üzenetváltás a bolgár kérdés és szövetségi viszonyuk kölcsönös összefüggéseiről már az általános politikai helyzet gyökeres átalakulásának időszakára esik, amikor a kontinens két pólusán egyidejűleg jelentkező válság teljes nagyságában kibontakozott. A Kelet alkotta az egyik komponenst. A gyorsan pergő események kumulatív hatásáról írta a pétervári német diplomata, később kancellár, de már akkor jó megfigyelő hírében álló Bülov: Oroszország úgy érzi, Bulgáriában határtalanul blamálódott. Ami ott a legutolsó egy év leforgása alatt történt... az egy sorozat megalázás. Az „intelligencija" magán kívül van amiatt, hogy a negyedszázados eszme, a pánszláv dogma nagyszabású humbuggá lett... A cár végső elkeseredésének oka az, hogy Battenberg eltávolítása után sem mennek úgy a dolgok, ahogyan szeretné .. . Bulgária egérfogónak bizonyult.. . Legkézenfekvőbb, ha Ausztrián állnak bosszút.75 Hasonlókép látta a helyzetet Wolkenstein, aki folyamatosan figyelmeztetett egy politikai földindulás lehetőségére, németellenes töltetű őrségváltásra, Giers bukására. A szélsőségesek előretörése növeli a háborús veszélyt—jelezte. Mivel nem fogadják el, hogy Oroszország számára Bulgáriában csak a szerződések lehetnek mérvadóak, a korlátozás ellen szenvedélyesen tiltakoznak, s hogy a retorika után mikor térnek át a tettekre, az az európai helyzettől függ. Általános a szándék, hogy az első adandó alkalommal a gúzsba kötő bilincseket a fegyverek erejével törjék széjjel.76 A publikum tettvágyát messzemenően osztották a katonák és az udvari körök. A kamarilla körében mindennapi beszélgetés tárgya volt az Ausztria ellen indítandó háború. Decemberben Wolkenstein beismerte, hogy közte és Giers között a politikai kapcsolat lényegében hetek óta szünetel. A közeli orosz-osztrák háború esélyeit német és angol diplomáciai körök komolyan mérlegelték. A háború réme nemcsak Keleten vetült előre, a feszültség a német-francia viszonyban szintén katasztrófa közeledtére utalt. A Nyugaton felszított krízis, bár alapját a mértéktelenül zajos boulanger-i kihivás teremtette meg, félreismerhetetlenül bismarcki alkotás volt. Összetorlódott bel- és külpolitikai gondjait a kancellár a Rajnán túli revansvágy jelentkezését kihasználva törekedett megoldani. Egy új, neki engedelmes parlamenti többség teremtése, valamint a tetemesen megnövelt katonai költségvetés, a hadsereg békelétszámának további emelése, a fokozott fegyverkezés elfogadtatása legbiztosabban a francia részről jövő fenyegetettség újbóli felidézésével 74 A cár széljegyzetei Lobanov jan. 7-i (70. sz.) jelentésén. AVPR f. K. 1886, gy. 103. 75 GP Bd. V., Nr. 990. 76 Nov. 30-i jelentése: HHStA PA XV K. 107.
