Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Palotás Emil: A császárok szövetségének kudarca (osztrák-magyar-orosz viszony az 1885-87-es balkáni válság időszakában) 811
A CSÁSZÁROK SZÖVETSÉGÉNEK KUDARCA 819 ellenfeleitől jött, míg a másik elképzelés szerint a dologra Bismarck tudtával került sor, az ő kettős játékáról van szó; a kancellár két vasat tart a tűzben, alternatív megoldásként, a túlságos orosz elköteleződés valamiféle esetleges ellensúlyozása érdekében szellőzteti az Angliához közeledés hasznosságát.2 0 A talányt nem sikerült sem akkor, sem később feloldani.2 1 Ugyanakkor a gondosan rejtett kapcsolat fenntartása fontos érdeket képezett, Holstein a wilhelmstrassei hivatal legszűkebb vezető csoportjához tartozott, a legtitkosabb diplomáciai iratokról is jól volt tájékozódva, információi tehát felbecsülhetetlen értékkel bírtak. A titkos diplomáciában Kálnoky által addig szívós következetességgel űzött egyensúlyozó bűvészmutatványok továbbfolytatása elé 1886 kora őszén nemcsak a cárizmus egyre erőszakosabb bulgáriai eljárása gördített nagy akadályokat, hanem a belső tényezők is. Utóbbiak szerepe különösen megnőtt, amikor a közvélemény és a pesti parlament bírálataihoz csatlakozott a két kormány. Tisza addigi felfogásához híven tudatta, nem vállalhatja olyan politika képviseletét, amely jóváhagyja az oroszok egyoldalú bulgáriai térnyerését, akár nyílt okkupáció formájában, akár morális-politikai erőszakkal menjen végbe az.2 2 A ciszlajtán kabinet hasonló hangulata felől nem maradhatott kétség a közös minisztertanács szeptember 25-i ülése után, amikor a katonai költségvetési tárgyalások során Dunajewski osztrák pénzügyminiszter határozott oroszellenes kiállást szorgalmazott.2 3 Kálnoky folytatni kívánta a császárok szövetségét. De Berlinben és Péterváron a szövetséghez odatartozónak tartották — talán nem alaptalanul — a bulgáriai túlnyomó orosz befolyást. Kálnoky éppen e legkényesebb ponton bizonytalanította el szövetségeseit. Azoknak nem a bécsi miniszter fenntartásai, kételyei kellettek, hanem kézzelfogható segítség a restaurációhoz. Kálnoky titkos diplomáciáját vizsgálva nincs olyan óriási távolság a magyar ellenzék követelései és a miniszter által követett célok között. De mennyire más volt a helyzetük és a cselekvési lehetőségük! A külügyminisztert a nyílt színvallást sürgető kétoldali belső nyomás nehéz helyzetbe hozta. Ha bevallja, hogy már régóta ügyködik az orosz pozíciók aláásásán Bulgáriában, és Ъ császárok szövetségének titokzatos burka mögött éles és immár sikerrel kecsegtető hatalmi harcot vív a nagy keleti konkurrenssel, úgy politikája és személye más, kedvező megvilágításba kerülne ugyan belül, de ezzel egész addigi kurzusát sodorná veszélybe, hiszen a berlini és főként a pétervári kormány jóvátehetetlen sértődését váltaná ki. Ha viszont a valóságot megmásítva fedezi az oroszok bulgáriai eljárását, és a külvilág előtt akár csak részben vállalja a felelősséget azért, ami ellen a titkos csatornákon keresztül régóta szót emelt — úgy saját magát teszi lehetetlenné a hazai politizáló közvélemény előtt. Egyensúlyozó művészetének 20 Uo. 21 Krausnick passim; К. Canis: Bismarck und Waldersee. Die aussenpolitischen Krisenerscheinungen und das Verhalten des Generalstabes 1882 bis 1890. Berlin 1980, 166—167. 22 GP Bd. V., Nr. 1010. 23 Közös minisztertanácsi jegyzőkönyv. 1886. szept. 25. (R.M.R.Z. 331.) HHStA PA XL K. 294.
