Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Varga János: Amnesztia januárban (Táncsics és az 1861. évi közbocsánat) 767
800 VARGA JÁNOS csökkentsék. Vayék a felségárulást egyetlen bűncselekménynek fogták fel, és úgy találták, hogy mivel annak egyik összetevője nem nyert közbocsánatot, д büntetés mérséklésénél formailag a másik sem vehető figyelçmbe. így csupán azt mérlegelték, hogy a 15 évből mennyit vonjanak le a közrend megzavarása bűntettének amnesztiálása címén. Itt viszont nem jártak el szűkmarkúan: az ilyen törvényszegésre а ВТК szerint adható legmagasabb büntetési idő, azaz 5 év elengedése mellett döntöttek. А ВТК 59. §-a a felségárulásra minimumként még akkor is 10 évi súlyos börtönt írt elő, ha annak megkísérlése teljességgel eredménytelen maradt, ráadásul ilyen „mérsékelt büntetés" csupán olyan feltétel megléte esetén volt kiszabható, ha más bűncselekménnyel nem függött össze. Táncsicsot viszont a felségárulásnak egyidejűleg két nemében találták elmarasztalandónak, e cselekménye pedig közcsendháborítással is párosult. A Kancellária sem hihette, hogy Táncsics halmazati büntetésében a közrend megzavarásáértjáró rész a maximális 5 évre rúg, a felségárulási rész pedig még a minimális 10 évet se éri el, hiszen a bíróságnak — а ВТК említett kikötéseit megtartva — ennél mindenképpen hosszabb időt kellett volna miatta kirónia. Táncsics büntetésének harmadolása arra vall, hogy döntésénél — noha ezt egyáltalán nem mondta ki — az elítélt felségárulási bűncselekmény egyik nemének amnesztiálását közvetve mégis tekintetbe vette a Kancellária. Ugyancsak emellett szól az a körülmény, hogy Vayék a maradék 10 évet is súlyos börtön helyett egyszerű fogságra változtatták. Tulajdonképpen erre sem volt illetékességük, mert а ВТК mind a felségárulás, mind a közcsendháborítás eseteiben kizárólag súlyos börtönbüntetést ismert, és ennek enyhítésére a január 7-i császári parancs sem adott engedélyt. A fogság nemének módosításával egyszersmind elhárult annak veszélye is, hogy Táncsicsot Illavára, vagy más olyan helyre szállítják, ahol köztörvényes bűnözők töltik súlyos börtönben büntetésüket. Végül: a pesti főtörvényszék emberiességi szempontjait sem teljesen mellőzte a Kancellária. Az egyéni kegyelem megadását nem tartotta tanácsosnak, ennek indítványozására nem is vállalkozott. Ehelyett Táncsics börtönviszonyainak lehető javítása mellett foglalt állást. A Királyi Tábla értesítette Táncsicsot, hogy fogságának tartamát egyharmadával csökkentette a Kancellária. Az amnesztiát váró rab ezt csalódottan vette tudomásul. Nem tudni, hogy tájékoztatták-e őt egyéni kegyelmi kérvény benyújtásának lehetőségéről. Mindenesetre Táncsics ilyen lépésre nem szánta rá magát: nem kívánt Ferenc József előtt megalázkodni. Apponyi országbíró Vay átiratát a Táncsics börtönviszonyait illető „intézkedések eszközlése" végett május 8-án rövid úton közöltette Fiuk Edével, a királyi jogügyek igazgatójával, akinek feladatköréhez többek közt a politikai foglyok felügyelete és gondozása tartozott. Fiuk május 11-én a beosztása alatt álló Machik Lajos államügyészt bízta meg, hogy hiteles információkat szerezve Táncsics állapotáról, „a tapasztaltakhoz képest az elrendelt kéméletes bánás módot azonnal eszközlésbe vétesse". Machik már másnap teljesítette a feladatot, és egyidejűleg beszámolt Fiuknak az általa észleltekről. Táncsics — írta jelentésében az államügyész, aki a
