Századok – 1987

FOLYÓIRATSZEMLE - Hizen; Eiichi - Takeo; Suzuki - Kojima; Shuichi: Az orosz történelem kutatása a múltban és jövőben 762

FOLYÓIRATSZEMLE 763 gondolkodók elemzése is egyre nagyobb teret kapott.) Ebben a szakaszban a korai szovjet gazdasággal már nem csupán a közgazdászok, hanem a történészek is foglalkoztak. Az 1970-es évekkel a kutatás új fázisba lépett. Újabb kutatási területek alakultak ki. Az óorosz történet a korábbinál több figyelmet kapott (pl. T. Kunimoto révén), hasonlóképpen a szovjet történelem is (Y. Taniuchi). Az októberi forradalom iránt érdeklődő' kutatók, akik azelőtt Lenin személyére és a petrográdi eseményekre koncentráltak, most már a nemzeti kisebbségekkel és a falvak, illetve a parasztság forradalomban betöltött szerepével is mélyebben foglalkoztak. A forradalmat ekkor már sokkal inkább a későbbi eseményekkel összefüggésben vizsgálták. A NEP nagy figyelmet kapott a hetvenes években is, csakúgy, mint a húszas évek más szovjet gazdaságtörténeti problémái. Az 1970-es évek végétől sorra jelentek meg az összefoglaló munkák a korábban alig érintett területekről. A szovjet-japán kapcsolatok (A. Takano), Szibéria fejlődéstörténete (K. Kató) is ezek közé tartoznak. Új kutatási irány az orosz és japán újabbkori történelem összehasonlító vizsgálata (A. Wada). Vannak azonban továbbra is kevésbé kutatott területek, mint a külpolitika vagy a jogtörténet. E periódusban megfigyelhető a kutatás differenciálódása, amely tovább fokozta a kutatások amúgy is meglévő elszigeteltségét. Ezért már önmagában is figyelemre méltó az obscsina-közösségek mégítélésében a hatvanas évek végétől kezdődően kialakult heves és sokoldalú vita, amely főként akörül forgott, hogy e közösségek az orosz forradalom szociális bázisának tekinthetők-e. A vita főbb állomásai M. Hayashi, K. Yasuda, Y. Sasabe, S. Hinada, illetve E. fiizen publikációi voltak. Az orosz, illetve szovjet történelem kutatásának fellendüléséhez hozzájárult a kutatási eredmények felgyorsuló nemzetközi cseréje is. Különösen fontos e téren a japán és szovjet történészek 1973 óta kétévente a fővárosokban váltakozva megrendezett szimpóziuma. 1974 óta lehetőség nyílik japán történészek Szovjetunióban való tanulására, s mind gyakrabban látogatják a nyugat-európai és amerikai Kelet-Európa-kutatási központokat is a japán tudósok. Három japán nyelven kiadott folyóiraton kívül, 1983 óta a japán Kelet-Európa-kutatás a Hokkaido Egyetem kiadványával (Acta Slavica Japonica) egy újabb európai nyelveken megjelenő periodikával is rendelkezik az 1980-ban alapított The Japanese Slavic and East European Studies mellett. A tanulmányhoz csatlakozó részletes bibliográfiai utalások közel hétszáz munkát jelölnek meg. Nyelvük jórészt japán, címeiket azonban német fordításban is közlik. (Jahrbücher für Geschichte Osteuropas 1985. 3. szám 378-414. l. és 4. szám 549-577. I.) Т. В. A folyóirat-szemlét összeállította: Barda Beáta (В. В.), ifj. Barta János (В. J.), Menyhárt Lajos (M.) és Tom ka Béla (Т. В.).