Századok – 1987

BESZÁMOLÓ - "Buda; 1686." (J. Ujvári Zsuzsanna) 705

706 BESZÁMOLÓ kiállítás ünnepi megnyitásával tisztelgett. A kiállításon a múzeum saját anyagán kívül a zágrábi Horvát Történeti Múzeum, a bécsi Hadtörténeti Múzeum, a grazi Fegyvertár, a krakkói Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum korabeli tárgyai, keresztény és török fegyverek, emlékérmék, metszetek voltak láthatók. A bemutatott négyszáz korabeli emlék között volt az esztergomi Keresztény Múzeum XI. Ince pápát ábrázoló fehér márvány domborműve is. A háromszáz évvel ezelőtti ostrom győzelmi napjának tiszteletére rendezett megemlékezések sorát a vár elesett védőjének, Abdurrahman pasa síremlékének megkoszorúzása zárta; e napon nemcsak a győzelemre, hanem a hosszú ostrom során bátran és vitézül harcoló ellenfélre is emlékeztünk a kiengesztelődés jegyében. L. Kecskés András együttesének az Anjou-sétányon megtartott hangversenyén régi török és magyar zenét hallgathatott az érdeklődő közönség. A harmadik napon az ülésszak a várbeli nagyteremben folytatta munkáját. Este a Gellért Szálló éttermében tartották meg a történész konferencia fogadását, melyen mind a külföldi, mind a hazai szakemberek nagy számban vettek részt. Szeptember 4-én délután Kosáry Domokos összefoglaló előadásával, majd Pach Zsigmond Pál zárszavával ért véget a nemzetközi tanácskozás. * * * A konferencia előadásai négy nagy témakörbe rendeződtek. Az első Európa és az Oszmán Birodalom gazdasági és politikai-hatalmi helyzetét és erőviszonyait vizsgálta a török kor két évszázadában, különös figyelemmel a 17. század második felére. A második témakör Magyarország belső helyzetével foglalkozott a felszabadító háborúk előtt és alatt. A téma előadói az előbb három, majd négy részre szakadt ország belső viszonyait és külső kapcsolatait, mind a Habsburg, mind a Török Birodalomhoz való meghatározottságát elemezték. Hadtörténeti kérdések, Buda ostroma és a felszabadító háborúk eseményei, hadászati problémái, valamint a hadjárat külső vonatkozásai töltötték ki a konferencia harmadik nagy témakörét. A rendezők ezen belül a hazai események és a Szent Liga tagállamainak részvétele, valamint a nagy fegyvertény visszhangja köré csoportosították az előadásokat. Mind a hazai szakemberek, mind a külföldi vendégek e témakör iránt mutatták a legnagyobb érdeklődést. A tanácskozás záró témája a török uralom mérlege volt. Pach Zsigmond Pál akadémikus nyitotta meg a tudományos ülésszakot. Üdvözölte a hazai és a külföldi vendégeket, akik 15 országból érkeztek - köztük sok a külföldön élő magyar történész is. A díszelnökség tagja volt Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront országos titkára, a Budavári Emlékbizottság alelnöke, Láng István akadémikus és Liptai Ervin vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Az ülésszak első előadását, mely az európai viszonyok kimerítő elemzését nyújtotta, Pach Zsigmond Pál tartotta meg „Mohácstól Buda visszavívásáig: Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere" címmel. (Az előadás az 1986. évi 5—6. számban olvasható.) Köpeczi Béla akadémikus „Európai hatalmi viszonyok és érdekek a felszabadító háborúk idején" c. referátumában a 17. századi európai nagyhatalmi törekvéseket vizsgál-