Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638
ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS VELENCE 651 II. Zsigmond már 1412-ben kilátásba helyezte a Hanza-városoknak, hogy a Velence köré vont blokád miatt új kereskedelmi utakat nyitnak meg, az északnémet Hanza-városok 1416/17 fordulóján is ezt követelték.4 9 A császár ígérete nem maradt üres szó csupán, mert a hozzá hű birodalmi és Hanza-városok - Nürnberg, Ulm, Konstanz, illetve Torun és Gdansk - saját kezdeményezésükre sikerrel nyithatták meg kereskedelmük számára az üj útvonalakat. A Luitfried Muntprat vezette Magna Societas Alemannorum és a konstanziak sikere volt az a kiváltság, amely Milánón és Genován át biztosította a földközi-tengeri kereskedelmi összeköttetéseket. Aloys Schulte kutatásai, illetve a birodalmi gyűlések végzései egyértelműen tanúsítják ezt. Miként az a genovaiak feljegyzéseiből igazolható, ezt a kereskedelmi utat már a 12. század vége óta rendszeresen használták a délnémet kalmárok. A Milánón átmenő kereskedelmi út privilegizálására, mint Velence-ellenes gazdasági lépésre, nyilvánvalóan IV. Lajos és Nürnberg 1346—1348. évi, valamint a milánói „Provisiones Janue" 1346. évi intézkedései adhattak példát.51 A nagykereskedők Zsigmonddal együttműködve már az öt évre szóló fegyverszünet idején fontos kereskedelmi utat nyitottak Dél-Nyugat-Európa felé, amelynek világgazdasági jelentősége utóbb a nagy földrajzi felfedezések és a Habsburgok világbirodalma idején igazolódott be. A Rhône alsó folyása mentén az Ibériai-félszigetre vezető utat követték, amelyet eleinte a St. Gilles és a San Jago di Compostella felé igyekvő zarándokok, majd a pápai udvarba, Avignonba menő diplomaták, klerikusok és kereskedők is — egyesek gyakran mindhárom minőségben egyszerre — ősidők óta igénybe vettek.52 Jóllehet ezek a kereskedelmi összeköttetések főként a Bódeni-tó menti és a felső-rajnai városok érdekkörébe tartoztak, a Zsigmond tervei mellett magát elkötelező négy nürnbergi kereskedőház képviselői Perpignanban 1415. november 8-án megkapták aragóniai Ferdinánd királytól a német kereskedők számára szóló első kiváltságot.5 3 Aragóniát ugyan nem sikerült Zsigmond diplomatáinak Velence nyílt ellenségévé tenniök az 1426—1428 közötti tárgyalások során. A császárral együttműködve azt azonban elérték a kereskedők, hogy a gazdasági háború tetőpontján jelentékeny mértékben megkönnyítsék a genfi grófságon és Savoyán átmenő kereskedelmet a Rhône kikötői felé, illetve onnan tovább a nyílt tengeren, vagy a szárazföldön Aragónia és Katalónia irányába. Perpignanban hosszas tárgyalásokat folytatott Zsigmond a spanyol uralkodókkal 1415 őszén, amikor nemcsak az egyházszakadás megszüntetésén, hanem saját tervei egyengetésében is munkálkodott. Ez mindenesetre igaz arra a macska-egér játékra, amelyet Zsigmond és a nürnbergi pénzmágnások űztek a genfi grófságra pályázókkal, amit azután a savoyai uralkodó kezére játszottak.54 A politikai és a gazdasági érdekek titkos összefonódása nem **W. Stieda: Hansisch-Venezianische Handelsbeziehungen . . . 141. Ofen, 1412. febr. 12. RTA.: 7. köt. 319. 210. sz. 7. § 320. 5 "A. Schulte: Geschichte des mittelalterlichen Handels... I. 515-518. II. 156. és a következő oldal. 232. és a következő oldal. SI#. Amman: Die Anfänge der Leinenindustrie des Bodenseegebietes und der Ostschweiz. Alemannisches Jahrbuch 1953. 282., Obertus Scriba de Mercato jegyző (1190) feljegyzései nyomán. W. von Stromer: Hochfinanz ... II. 439-442. 52 K. Häbler: Das Zollbuch der Deutschen inBarcelone. Württembergische Vierteljahreshefte zur Landesgeschichte. Neue Folge 10/1901. 111., 11/1902. 116-123, 352. és a következő oldal. 5 3 W. von Stromer: Oberdeutsche Unternehmen im Handel mit der Iberischen Halbinsel . .. (mint a 8. jegyzet) 160. és a következő oldal. H. Amman: Die Deutschen in Saint-Gilles im 12. Jahrhundert. Festschrift für Hermann Aubin. Wiesbaden 1965. 185 - 220. J. Vincke: Zu den Anfängen der deutsch-spanischen Kultur- und Wirtschaftsbeziehungen. Spanische Forschungen der Görresgesellschaft. L Reihe, 14/1959. 111-182. A. Schulte: Geschichte der Großen Ravensburger Handelsgesellschaft 1380-1530. Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit. Stuttgart-Berlin 1923. III. 540-542. 54 W. von Stromer: Hochfinaz ... II. 413-422. III. 514-518.
