Századok – 1987

KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS VELENCE 643 A háború folyamán a kontinentális zárlat egyes intézkedései önálló gazdaságpolitikai célokká váltak. így mindenekelőtt: 1. Üj kereskedelmi utak megnyitása, 2. Új privilégiumok megszerzése, 3. a fekete-tengeri kereskedelem kérdése, 4. új iparágak meghonosítása, végezetül 5. a zárlat kezdeményezői versenytársaikkal szemben — más német vállalkozókkal és kereskedővárosokkal szemben is! — előnyökre igyekeztek szert tenni. III. Zsigmond és friauli, valamint a Terrafermában lévő vazallusainak hadvezetését segítette a „legalizált útonállók" blokádja az alpesi hágók északi és déli oldalán. Zsigmond nemeseket jogosított fel arra, hogy a tilalmazott árukat lefoglalhassák. Számos adat tanúsítja a blokád sikerét annak ellenére, hogy a zárlat nem volt tökéletes. Azonban a gazdasági háború céljait tekintve e kalózkodás messzemenően hatékonynak bizonyult. A nagy kockázat felhajtotta a biztosítási és szállítási költségeket. Ez utóbbiak és ,az elkobzásokból eredő veszteségek csorbították a velenceiek, valamint a velük kapcsolatban álló németek versenyképességét, másfelől viszont az itáliai császárhű kereskedők javát szolgálták. A velencei kereskedelmet sújtó terhek javították azoknak a német kereskedőházaknak az esélyeit, amelyek az új, de kedvezőtlenebb - Genován, a Rhône kikötőin át, vagy a Fekete-tenger irányába vezető — útvonalakon kezdték áruikat szállítani.18 A jelentősebb birodalmi városok, a délnémet ipari és kereskedőközpontok, a rajnai és a porosz Hanza-városok császárhűek voltak, és a gazdasági háborúban következetesen betartották a császár parancsait. A blokád megszegőit a tilalmazott áruk elkobzásával, magas pénzbírsággal és a városokból való kitiltással büntették. Néha hatékonyaknak bizonyultak Nürnberg, Ravensburg-Konstanz nagy kereskedőházainak magánkezdeményezései, akik a földközi-tengeri kereskedelem nagyvállalkozói s egyben a blokád kezdeményezői is voltak.19

Faktoraik elhagyták Velencét, áruik sem jutottak el oda. Velencei partnereik panaszkodtak, mert a Levantéból behozott árukat sem a német, sem a magyar piacon nem tudták elhelyezni, illetve nem tudtak szert tenni a Földközi-tenger térségébe szállítandó német árukra sem. Donaldo Soranzo írta például 1418. augusztus 24-én „.. . a német kereskedők nem jöttek el, hogy megvegyék a hajón hozott gyapotot", illetve 1420. április 28-án azt jegyezte fel, hogy „. .. a nürnbergi kereskedők városuk parancsáhoztartották magukat". 0 fizetés-megtagadásról és következményeiről uo. 68-75. M. de Mas-Latrie: Commerce et expeditions militaires de France et de Venise au Moyen Age. Paris 1880. III. 190-194. S. S. Ljubit: Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium. Zagreb 1868-1891. IV. 477. 639. okmány (1403. ápr. 26.). A rézpiacra mint a 7. jegyzet. "Csak néhány példa a kalózakciókkal kapcsolatban: Reg. Imp.: XI. 239., 241., 250., 254., 292., 357., 393., 423., 549., 2512., 3684., 3754., 3857., 3865., 3886., 4550., 5722., 5893., 6095., 6244., 6643., 6728., 6900., 6903., 7010., 7661-62., 8389., 9194., 9293., 9412., 9621. Я Simonsfeld: Fondaco ... I. 348., 366., 377., 385-386., 393-402., 404-405. II. 45. Fejér Gy.: Codex diplomaticus Hungáriáé. Buda 1829-1844. X/6. 58-59. sz. 19 H. Simonsfeld: Fondaco ... I. 319. sz. II. 45., 76. RTA.: 7. köt. 416. és a következő oldal, 288. sz. J. F. Roth: Geschichte des Nürnbergischen Handels. Leipzig 18 00-1802. I. 111. és a következő oldal. W. von Stromer: Hochfinanz II. 236. és a következő oldal, 253. és a következő oldal. Uő.: Nürnberg-Breslauer Wirtschaftsbeziehungen im Spätmittelalter. Jahrbuch für fränkische Landesforschung. (Továbbiakban: JfL.) 34/35. 1974/75. 1092. és a következő oldal. 20

W. von Stromer: Die Gründung der Baumwollindustrie in Mitteleuropa. Wirtschaftspolitik im Spätmittelalter. Stuttgart 1978. 79. (Továbbiakban: W. von Stromer: Baumwollindustrie . . .) Soranzo és Giustinian üzleti ügyeire vonatkozó levéltári források: „ASV" Miscellanea Gregolin, Busta 13, filza 3. fol. 5. és 25v., illetve: Procuratori di San Marco, Misti, Busta 91a, fasc. VII. szerint a nürnbergi Pirckheimer családdal 1416-1419 között jelentős forgalmat bonyolítottak le, azt követően