Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638
640 WOLFGANG VON STROMER jelentős engedményeket.6 Maga Zsigmond, mint magyar király, a délnémet kalmártőke segítségével tudta megtörni 1395-ben azt a színesfém-monopóliumot, amely kezében tartotta az ország bányászatát, és Nagy Lajos, illetve Mária királynő kormányzása alatt a Medici-bankház firenzei Societas participum montaneorum a ramine Hungariae-]a és Velence közös vállalkozásaként 1380—1395 táján alakult meg.7 Noha a délnémet kereskedőknek a Földközi-tenger nyugati medencéjéban folytatott kereskedelme, illetve a Hanza fekete-tengeri tevékenysége még további anyaggyűjtést és rendszeres kutatásokat igényel,8 Heyd és Schulte eredményei nyomán már jócskán felgyülemlettek azok a bizonyítékok,9 amelyek Zsigmond gazdasági és politikai aktivitásának egybefonódását mutatják. Ennélfogva nem tartható fenn többé a korábbi felfogás, mely szerint a gazdasági háború és a kereskedelmi útvonalak áthelyezésének ötlete eleve elhibázott volt. Ha a rendelkezésre álló forrásokat módszeresen összegyűltjük és kiértékeljük, Zsigmond császár tervezete mind az ötlet, mind a végrehajtás tekintetében kiállja az összehasonlítás próbáját Napóleon kontinentális zárlatával, miként a mellékelt térképvázlatból (ld. 1. ábra) kitűnik, a politikai és a gazdaságpolitikai intézkedések csaknem azegész kontinenst átfogták, a szárazföldi és a tengeri kereskedelem valamennyi fontos csomópontjára kiterjedtek, így a tengerszorosokra, a hágókra, a hajózható folyók torkolataira, valamint a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelő és raktározó helyeire. Számításba vették a levantei kereskedelem kulcspozícióit és a közel-keleti hatalmi viszonyokat is. Zsigmond végül Napóleonhoz hasonlóan alulmaradt a küzdelemben. A későbbi francia császárral szemben azonban megtartotta a koronát és a birodalmat, csupán az elragadott peremterületeket .nem tudta visszaszerezni. Velence a Zsigmonddal kötött 6R. Cessi: Le relazioni commerciali tra Venezia e le Fiandre nel secolo XIV. Nuovo Archivio Veneto. 93/1914. 71-84., 88., 100. W. von Stromer: Hochfinanz (vö. 3. jegyzet) I. 100. s a következő oldal II. 439-443. W. von Stromer: Die Metropole im Aufstand gegen König Karl IV. Nürnberg zwischen Wittelsbach und Luxemburg Juni 1348-September 1349. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg (Továbbiakban: MVGN) 65/1978. 55-90. W. von Stromer: Der kaiserliche Kaufmann - Wirtschaftspolitik unter Karl IV. in: „Karl IV., Staatsmann und Mäzen." Hrsg. F. Seibt. München 1978. 67-69. Legyen szabad itt utalni П. Ottó császár Velence elleni blokádjára is: A. Schaube: Handelsgeschichte der Romanischen Völker . . . 1906. 5., vö.: В. Schmeidler: Venedig und das Deutsche Reich von 983-1024. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung XXV/1904. 545. és a következő oldalak. Я. Kretschmayr: Venedig ... I. 123-125. 1W. von Stromer: Die ausländischen Kammergrafen der Stephanskrone unter den Königen aus den Häusern Anjou, Luxemburg und Habsburg, Exponenten des Grosskapitals. Hamburger Beiträge zur Numismatik. 27/29. 1973/1975. 88., 92-97. (Továbbiakban: W. von Stromer: Kammergrafen . . .) W. von Stromer: Medici-Unternehmen in den Karpatenländern: Versuche zur Beherrschung des Weltmarkts für Buntmetalle. Aspetti della vita economica medievale. Convegno nel X anniversario délia morte di Federigo Melis. Ed. Bruno Dini. Firenze 1985. 370-397. (Továbbiakban: W. von Stromer: Medici-Unternehmen in den Karpatenländem . . .) 8 W. von Stromer: Hochfinanz, I. 47-89. II. 413-422. III. 514-518. W. von Stromer: Oberdeutsche Unternehmen im Handel mit der Iberischen Halbinsel im 14. und 15. Jahrhundert. Fremde Kaufleute auf der Iberischen Halbinsel. Hrsg.: H. Kellenbenz. Köln-Wien 1970. 156-175., ill. ugyanitt H. Ammann: Deutsch-spanische Wirtschaftsbeziehungen bis zum Ende des 15. Jahrhunderts. 132-155. '#. Heimpel: (Mint a 4. jegyzet.) W. von Stromer: König Siegmunds Gesandte in den Orient. Festschrift für Hermann Heimpel. Göttingen 1972. П. 591-609. (Továbbiakban: W. von Stromer: Siegmunds Gesandte . . .) i/o.. Die Schwarzmeer- und Levante-Politik Sigismunds von Luxemburg und der Schwarzmeer-Handel oberdeutscher und hansischer Handelshäuser 1385-145 3. Miscellanea Charles Verlinden. Bulletin de l'Institut Historique Belge de Rome. 44/1974. 601-610. Uő.: Deutsch-pontischer Handel im Spätmittelalter über Schwarzmeer-Kolonien Genuas. Kongress-Drucksache Bulgaria Pontica II. Nessebar 1982 (megjelenik: Byzantino-bulgarica IX/1986). Uő.: Hans Tilmann - Kaufleute aus dem Bambergischen in Ostmitteleuropa und am Schwarzmeer. 120. Bericht des Historischen Vereins Bamberg. 1984. 471-487.
