Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Engel Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában 613
632 ENGEL PÁL FÜGGELÉK A székesfehérvári koronázások Valószínű, noha nem bizonyítható, hogy Szent István halálától (1038) 1527-ig minden magyar királyt Székesfehérvárott koronáztak meg.1 Ez azért valószínű, mert ez a város a koronázás színhelye minden olyan esetben, amikor a színhely egyáltalán ismert.2 Erről azonban csak 1290 óta van folyamatosan tudomásunk, ezt megelőzően csupán néhány uralkodó esetében. (Ezek I. András, I. Béla, Salamon, I. Géza, valamint IV. Béla.) Az a körülmény, hogy III. Henrik császár 1044-ben már Székesfehérvárott iktatta vissza ünnepélyesen királyi jogaiba az 1041-ben elűzött Péter királyt, arra mutat, hogy már ekkoriban ezt a várost tekintették az ország központjának, és így mind Péter, mind Aba Sámuel koronázása itt történt (1038-ban, illetve 1041-ben).3 IV. Béla koronázása a fehérvári Szt. Péter templomban ment végbe, ez azonban kivétel volt. Egy egykorú osztrák forrás tanúsága szerint a koronázás szokott helyének már ekkor is Szt. István egyházát tekintették.4 A magyar királynék koronázásairól még kevésbé vagyunk tájékozva. Az 1400 előtti időből mindössze II. András harmadik feleségének, Estei Beatrixnak, valamint I. Károly utolsó feleségének, a lengyel Erzsébetnek a koronázásáról van híradásunk.5 Ezt követően Zsigmond második felesége, Ciliéi Borbála koronázásától (1405) kezdve állnak adatok a rendelkezésünkre, ekkor már hiánytalanul, éspedig 1539-ig bezárólag összesen hét királyné koronázásáról.6 A színhely minden ismert esetben a székesfehérvári bazilika volt. Ebből, valamint a királykoronázásokkal kapcsolatban mondottakból több-kevesebb valószínűséggel arra következtethetünk, hogy a magyar királynékat is, mint a királyokat, mindenkor Székesfehérvárott volt szokás megkoronázni, alkalmasint már all. század óta. A nyolc ismert eset közül kettőben a király már nős volt, amikor trónra lépett. Ilyenkor (1438, 1527) a feleségét vele együtt koronázták meg, és feltehető, hogy ez a nem ismert esetekben is így történt. Amennyiben a házasságkötésre a király koronázása után került sor, azt tapasztaljuk, hogy a királyné megkoronázása az esküvővel egyidejűleg ment végbe (1234, 1405, 1476, 1502, 1521, 1539). Ilyen esetekben tehát Székesfehérvár volt az esküvő színhelye is. Gyanítható, hogy ez a szokás is igen korai eredetű, és a 11. században már létezett. Abban az esetben, ha az uralkodó még trónra lépte, illetve koronázása előtt nősült meg, magát az esküvőt természetesen nem Székesfehérvárott tartották meg, mert az itteni színhely a koronázás függvénye volt. Világosan bizonyítja ezt Hunyadi Mátyás első házassága, amelyet 1461-ben Podjebrád Katalinnal kötött. A királyi pár esküvőjére Budán került sor, mivel Mátyás ekkor még — a szent korona III. Frigyes császár birtokában lévén — nem volt megkoronázva, s így feleségét sem koronáztathatta meg. Midőn a koronát visszaszerezte, 1464-ben Székesfehérvárott a fejére helyeztette, és eredetileg úgy volt, hogy vele együtt koronázzák meg Katalint is, a királyné azonban néhány héttel az ünnepség előtt meghalt.7 'Szent Istvánt magát még Esztergomban koronázták (Györffy 1977. 158.). 2 Leszámítva I. Károly két első koronázását (1301, 1309); ezeket azonban nem a szent koronával hajtották végre, és csak ideiglenes megoldásnak szánták. 3 1044-re: SRH I. 333. "„coronatus est . . . in cathedrali ecclesia Beati Petri Albe, quam ipse consecrari fecit" (Chron. Hung. comp. saec. XIV., SRH I. 467; vö. SRH II. 42, 82). önmagában az a tény, hogy ezt az egyházat Béla szenteltette fel, természetesen még nem indokolja, miért kellett a hagyományos színhely helyett másikat választania. A másik forrás szerint „Reges usque hodie, quando coronantur, in prefati Stephani solio locantur. . ." (Chronicon Rhytmicum Sitticense, SRH. П. 607.) 5 Wertner 430. Ld. alább a 45. jegyzetet. 6Ld. alább az 52-53., 57., 61., 63-64. jegyzetet. 'Az esküvőre Fraknói 1890. 114, a koronázásra Fraknói 1896. 208.
