Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584
IV. BÉLA KÜLPOLITIKÁJA 605 megfelelő érvekkel. Tudtunkkal a levél keltének kérdésével említésre méltóan eddig csak néhányan foglalkoztak. Wertner, aki a levél 1248-i kelte mellett foglal állást, állítását a következőképpen indokolja: (i) Béla a kérdéses levélben megemlékezik az akkoriban (1248-ban) Boszniában végbement hadjáratról, (ii) Az, hogy röviddel azelőtt (1247. június 2-án) Béla a johannitáknak adományozta a Déli Kárpátok és a Duna közti területet, kapcsolatba hozható a kérdéses levélben említett hasonló eseménnyel, (iii) A kérdéses levélben Béla Lajos francia király keresztes hadjáratára céloz, amely 1248 augusztusában indult el Európából.97 Wertner azonban nem hivatkozik megfelelő forrásadatra azzal az állításával kapcsolatban, hogy Béla 1248-ban hadjáratot vezetett Bosznia ellen. Továbbá mivel szerinte Béla lánya, Konstancia és Danyiil fia, Lev összeházasítása 1251-ben történt meg, a levél erre való utalását eljegyzésnek értelmezte. Karácsonyi abból indul ki, hogy a levél nem kelhetett 1251 előtt és 1254 után, mivel szerinte 1251 novemberében volt a Konstancia és Lev közti házasságkötés, és 1254. december 11-én pedig meghalt IV. Ince pápa — akihez a levél szólt. Tekintettel arra, hogy a levél említést tesz a németekkel való rossz viszonyról és a bosnyákok ellen folyó harcról, Karácsonyi úgy véli, hogy a következő körülmények a levél 1253-i keltére mutatnak: IV. Béla 1254. május 1-én békét kötött az osztrákokkal, valamint 1253 augusztusában háborút folytatott a bosnyák eretnekek ellen, és a hum-i knéz pedig egy 1254 májusában kelt oklevelében a magyar király alattvalójának vallotta magát.98 Ezzel szemben Szentpétery egy figyelemre méltó körülményre mutat rá, amely valószínűtlenné teszi a levél 1253-i keltét. Szentpétery azt írja, hogy IV. Bélának a pápához intézett egy másik évszám nélküli levelében, amely nemcsak a keltezés egyező formája miatt, hanem tartalma és szembetűnően rokon fogalmazata miatt is egyidőben íródhatott a szóban forgó levéllel, Bertalant pécsi püspökként említi, aki pedig már 1251-ben lemondott a püspökségről. Bertalan utóda, Achilles 1251. július 23-án már választott püspökként szerepel, november 23-án pedig a méltóságok névsorában Achilles a pécsi püspök. Ebből következik, hogy a levél 1250-ben vagy ezt megelőzően kelhetett. Szentpétery 1250-re tette a Konstancia és Lev közti házasságkötést, s így a levél kelteként is számára 1250 tűnt a legvalószínűbbnek.99 Az utóbbi évtizedekben Szentpétery nézete általános elfogadásra talált.100 Azonban 1250-ben, amikor Güyük nagykán halála után özvegye volt a régensnő, a mongol birodalom történetében nem találhatunk olyan eseményt, ami utalna a „tatárlevél"-ben is említett Európa elleni újabb zászlóbontásra. Szentpétery figyelemre '7 Wertner M.: Negyedik Béla, 120-126., 141. Wertner datálását Fraknói elfogadta. (Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel. I. Bp. 1901. 67., 367.) ' 'Karácsonyi János: Magyar Sibüla. Turul 37 (1922-1923) 9-10. "RA. I. 287-289. (Nr. 933a-b.) A „tatárlevél"-lel egyidőben kiállított másik levelében IV. Béla azt írja a pápának, hogy nemcsak Magyarországot fenyegeti nagy veszedelem, hanem egész Európa kereszténységét is, és arra kéri őt, hogy hallgassa meg követeinek, Bertalan pécsi püspöknek és Simon ispánnak az ország állapotáról, a tatárok elleni óvintézkedésekről, és az ezzel kapcsolatos nehézségekről szóló jelentését. (CD. IV/1. 298-299. Fejér az 1243. évre teszi e levél keltét.) ' 0 0 A „tatárlevél" 1. jegyzetünkben említett fordításai a levél keltét a bolgár nyelvű kivételével 1250-nek tüntetik fel. Ld. még pl. G. A. Bezzola: Die Mongolen. 185.; Karl Rudolf: Die Tataren 1241/1242. Römische historische Mitteilungen 19 (1977) 90.; Kristó Gy.: Magyarország története, 2\9.\ Maria Holban: Dincronicarelatiilorromâno-ungareîn secolele XIII-XIV. Bukarest 1981. 74., 79.
