Századok – 1987
DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355
366 DOKUMENTUMOK kitúrják, és helyükbe beülhessenek. Minden nyugalmazott magasabb rangú államtisztviselő vagy katonatiszt kiszemelt magának egy-egy vállalati vezető állást, és azt kormánytámogatással elfoglalta. Az üzletről persze fogalma sem volt. De minden vállalatnál volt egy-két ügyes, évtizedek óta begyakorlott zsidó, aki a háttérből tovább vitte a vállalatot, a papíron elnök vagy vezérigazgatóként szereplő keresztény vezető nevében. Egészségtelen és felette erkölcstelen állapot volt ez, valóságos szégyene a kereszténységnek, amely gyakran nem tehetsége és szorgalma, hanem a politikai viszonyok adta helyzeti energiája folytán került a vezető állásokba. De a zsidók hallgattak és dolgoztak, tudták, hogy ez még mindig nagyszerű állapot ahhoz képest, melyben hitsorsosaik Németországban vannak! A fentiekben nagyjában vázoltam azt, hogy mily helyzetben találtam Magyarországot akkor, amikor 1941 májusában hazatértem, és otthon néhány hét alatt körülnéztem. Csúsztunk lefelé azon a politikai és erkölcsi lejtőn, melyre a tengelyhez való csatlakozásunkkal léptünk, és amelyen Telekinek sikerült ideig-óráig a nemzetet megállítania, de Bárdossy már nem volt képes erre, és nem is akarta. Hadviselő állam lettünk, és mindinkább német befolyás alá jutottunk, tehát a rossz oldalra, melyre az egész világ ellenszenvvel tekintett. II. Németország megtámadja a Szovjetet A kassai szovjet támadás. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak A német-szovjet támadást kizáró és barátsági szerződés, mely 1939 augusztusában valóságos villámcsapásként hatott a nemzetközi életre, a további események folyamán mindinkább üres bluffnek bizonyult. Tartalma legfeljebb annyiban volt, hogy az angolok végképp abbahagyták nyilvános erőlködéseiket, hogy a Szovjetet15 terveiknek megnyerjék, miután ezen fáradozásuk kudarcot vallott. Németország a maga részéről azonban szintén hiába törekedett arra, hogy a Szovjet részéről a háborúban bármily támogatásban részesüljön. A „Mein Kampf'-ot Moszkvában, úgy látszik, jól elolvashatták, mindenesetre jobban, mint bárhol máshol, és a németorosz barátkozás külső jelei dacára ott jól tudták, hogy világnézetileg Hitler a Szovjet legádázabb ellenfele, és csak arra vár, hogy egy számára alkalmas konstellációban ezen felfogását tettekben is megnyilváníthassa. Németország példájára akkor nálunk is megindult a barátkozás a szovjet felé. Az annak idején Moszkva által megszakított magyar-szovjet hivatalos kapcsolatokat ismét felvettük, az oroszok barátsági gesztusként felajánlották az 1848—49-es szabadságharcban tőlünk zsákmányolt 15 Barcza a Szovjetuniót emlékiratában következetesen „a Szovjet"-ként emliti.
