Századok – 1987

DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355

364 DOKUMENTUMOK kormány azt kiszolgáltatta a németeknek, és velünk egyformán aggódtak jövőnk felett, mert látták, hogy ez az út hová vezet. Nem kellett ehhez világlátott, nagy műveltségű embernek lenni, elég volt, ha valaki józanul gondolkodott, becsületesen érzett, és az ország szabadságát többre becsülte mindennél. Ez a tapasztalat megvigasztalt, mert láttam, hogy nemcsak az úgynevezett felsőbb társadalmi osztály, a sokat utazott és müveit körök, hanem a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz és foglalkozásokhoz tartozók is meggyőződéssel ragaszkodtak emberi és nemzeti szabadságjogainkhoz, melyeket a németeket szolgáló hivatalos vezetőink oly rövidlátóan áruba bocsátottak. Sok magyar keze ökölbe szorult annak láttára, ami nálunk történt. A felszín alatt izzott még a hazafiság és szabadságszeretet parazsa, melyet hiába akart elnyomni a kormány erőszakkal, megfélemlítéssel és propagandával. Felkerestem Bethlen Istvánt, Kánya Kálmánt, Walko Lajost,9

Baranyay Lipótot,1

0

Chorin Ferencet,1

1

találkoztam Peyer Károllyal, Kéthly Annával, Bajcsy-Zsilinszky Endrével, Tildy Zoltánnal, Rassay Károllyal, Sigray Antallal1

2

és másokkal. Különös volt, hogy ezek a különböző társadalmi osztályhoz tartozó és különböző pártállású férfiak mennyire egyformán gondolkodtak, konzervatívok, liberálisok, szociáldemokraták, kisgazdák és legitimisták mind egy táborban voltak. A feudálisoknak kikiáltott nagybirtokosok, a rojalisták pompásan megértették egymást a munkásvezérekkel, a kisgazdákkal, a konzervatívok a szociáldemokratákkal, a katolikusok a zsidókkal. Hitler és a nemzeti szocializmus ideológiája elleni küzdelem kiegyenlítette a régi pártellentéteket, és egyesítette képviselőiket. Ez persze kifelé nem érvényesülhetett, mert a kormánypárt a parlamentben nem tűrt ellenvéleményt, és annak szélsőjobb szárnya minden kritikát hazaárulásnak minősített, és azt a legerőszakosabb eszközökkel akadályozta meg. így a parlament már inkább csak kormánypárti értekezletté vált, hol néha-néha egy-egy ellenzéki hang megszólalt még ugyan, de a többség szóhoz sem hagyta jutni. Groteszk komédiává fajult a magyar alkotmányos parlamentáris élet. Kifelé, formailag még fennállottak a törvényes keretek, de a kormány a túlnyomó többséggel bíró parlamentben rendkívüli hatalommal lett felruházva, és mindent rendeletek útján intézett. Ezzel persze egész közéletünk ki lett szolgáltatva a kormánynak. Minisztertanácsi határozatokkal és 9 Walko Lajos — konzervatív politikus, pénzügyi szakember, 1922. jún. 16-tól 1926. okt. 15-ig a Bethlen-kormány kereskedelemügyi, 1924. febr. 20-tól 1924. márc. 25-ig pénzügyminisztere. 1931. aug. 24-töl 1932. okt. l-ig külügyminiszter. 1938-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke. 10

Baranyai Lipót — pénzügyi szakember. 1921-től a Pénzintézeti Központ munkatársa. 1928-tól a Magyar Nemzeti Bank ügyésze, 1936-tól vezérigazgatója, 1938-tól 1942-ig elnöke. 11

Chorin Ferenc — nagytőkés, a Chorin—Kornfeld—Mauthner—Weiss-család feje. 1919-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója, 1925-től elnöke. 1926-tól a GYOSZ alelnöke, 1932-től 1941-ig elnöke. 1927-től felsőházi tag. Gr. Bethlen István bizalmas híve. 12

Sigray Antal, gróf-— nagybirtokos, legitimista politikus. 1921 októberében IV. Károly oldalán részt vett a második királypuccsban. 1935-től Habsburg Ottó magyarországi megbízottja és a legitimista mozgalom vezetője. 1920-tól 1939-ig keresztény ellenzéki programmal parlamenti képviselő, 1939-től felsőházi tag.