Századok – 1987

DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355

DOKUMENTUMOK 357 mentegetni-igazolni akaró 1945 utáni memoároktól különbözik előnyösen, hanem számos újabb keletű, tudományos színezetű megközelítéstől is. Figyelemre méltó az a kép, amit Horthyról és környezetéről fest. Igaz: viszonylag kevés rajta az új ecsetvonás, de hitelét éppen az adja, hogy olyan valaki írta, aki az uralkodó elithez tartozott, s nagyon közelről látta Horthyt és a kor szereplőit. Nincs benne semmi elfogultság Horthy iránt, éppen ellenkezőleg, nagyon is tisztában volt a kormányzó felelősségével mindabban, ami Magyarországon történt, különösen 1939 után. Tanulságos lesújtó véleménye Bárdossyról és az általa követett németbarát külpolitikáról. A legérdekesebb és legtalálóbb Kállay Miklós miniszterelnök jellemzése; különösen fontos az, amit Kállay politikájának, kormányzásának két különböző szakaszáról mond. Barcza szimpatizált Kállayval, de ez nem akadályozta meg abban, hogy keményen ne bírálja. Egy sor korábbról ismert tényt, összefüggést megerősít írásában. Eddig is tudott volt, hogy a hadsereg szerepe a 30-as évek második felében megnőtt a magyar állami-politikai életben, és súlya a második világháború kitörése után tovább növekedett. Ha némiképp túlzásnak tűnik is az a megjegyzése, hogy „Magyarországon 1942—43-ban már alig burkolt katonai diktatúra volt" emlékiratának ez a fejezete ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az ellenforradalmi rendszer hatalmi struktúrájában, pl. az állam és a hadsereg viszonyában — az újabb szakmai próbálkozások mellett — még bőven van feltárni és tisztázni való. * A kézirat megtalálható: Hoover Institution Archives. Stanford. California. USA. 80030—1407. Mémoires of George Barcza de Nagyalásony. A „Budapest 1941 május—1943 március" címet viselő nagyobb rész az eredeti kéziratban a 253-tól a 341. oldalig található. A kiemelt fejezetet szöveghűen, minden változtatás és rövidítés nélkül, a mai helyesírási szabályok figyelembevételével közöljük. Saját beszúrásainkat szögletes zárójel jelzi. BUDAPEST, 1941 MÁJUS—1943 MÁRCIUS I. Első benyomásaim otthon Az első hetek Budapesten az ottani új és számomra teljesen idegenszerű és elszomorító légkörnek megismerésével teltek. 1940 újéve óta nem jártam otthon, azóta bizony sok minden megváltozott. A magyar hivatalos körök, a társaság és mindenki megvolt oszolva nézetében és felfogásában. Voltak teljesen németimádók, kik felemelt karral üdvözölték egymást, és voltak olyanok, akik ezeket kerülték és megvetéssel nézték le. E két szélső csoport között helyezkedett el az óvatosak, a saját helyzetüket