Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Strassenreiter Erzsébet: A Peyer-frakció tevékenysége 1946-47 fordulóján az SzDP-ben 299
A PEYER-FRAKCIÓ 1946-47 FORDULÓJÁN 341 nek, olyan beállításába, mint aki a demokratikus és a szocialista irányú előrehaladást gátolja stb. Az MKP kerületi vezetői — a Peyer-veszélyt eltúlozva — már az 1947. januári üzemi bizottsági választásokat is úgy magyarázták a belső anyagokban, mintha az SZDP vezetősége egyenesen Peyer utasítására tűzte volna napirendre a választást. Az ÜB választásokat — olvasható a XIV. kerületi üzemszervezési titkár útmutatójában — el kellett volna halasztani, „de Peyer erőszakos fellépése alapján az SZDP felmondta a paritást (sic!), és az ÜB választásoknak megtartását mondta ki". A Peyer-ügy tehát ürügyül szolgált arra is, hogy az egész munkásmozgalomban, a kommunista munkások körében felszítsák a szociáldemokrata-ellenes hisztériát,92 súlyos károkat okozva ezzel az együttműködés ügyének. Az SZDP 1947 január végére kitűzött XXXV. kongresszusának előkészítése tehát igen bonyolult kül- és belpolitikai, valamint mozgalmi helyzetben, ellentmondásos körülmények között folyt. A vezetőség a munka középpontjába éppen ezért a párt gazdasági és politikai programjának kidolgozását, az új nemzetközi és hazai viszonyok elemzését, stratégiai és taktikai konzekvenciák levonását állította. Elkészült az SZDP előzetes tervgazdálkodási gazdasági programja, amelyet „a legkisebb részleteiben is kidolgozott terv követ rövidesen" — közölte a Népszava 1946. december 29-i száma. Az MKP-val egyidőben tehát az SZDP-ben is előtérbe került a tervgazdálkodás. Ezekben a napokban Bán Antal előterjesztésére a Minisztertanács elfogadta azt az elvi döntést, hogy „a kartelleket meg kell szüntetni", s ezt az iparügyi miniszternek mielőbb végre kell hajtani. „A munkásosztály nem ingadozik abban a szándékában, hogy a tőke védelmi állásait, a kartelleket, végleg megszüntesse" — szögezte le a Népszava 1946. december 31-i száma. Az antikapitalista törekvéseket szolgálták az iparügyi minisztériumban előkészített gazdasági együttműködési megállapodások a népi demokrácia útjára lépett környező országokkal. Elsőként a jugoszláv-magyar szerződést írták alá, amelynek az SZDP-ben és a mozgalomban igen nagy gazdasági és politikai jelentőséget tulajdonítottak, nem is alaptalanul, hiszen a Bán vezette delegációt Tito marsall is fogadta. A megyei, kerületi, városi beszámoló és küldöttválasztó gyűlések, valamint a központi titkárságok, osztályok jelentései alapján 1947. január közepére elkészült az 1945-ös kongresszus óta megtett útról az összefoglaló kongresszusi jelentés. A pénzügyi és gazdasági program-készítő bizottság — amelynek munkájában Káldor György és Kemény György is részt vettek — elkészítette, és a gazdasági szakemberek körében vitára bocsátotta a részletes hároméves tervet, majd az átdolgozott anyagot a Népszava 1947. december 31-én közzétette. A politikai, a mozgalmi, a személyi és más kérdésekről a januárban sorozatosan megtartott PB és PV üléseken döntöttek. Az 1946. december végén hazatért Böhm Vilmos, akit a kongresszus technikai előkészítésével bíztak meg, a PB január 14-i és a PV. január 15-i ülésén referált az előkészületekről. A politikai kérdéseket átfogóan a PB január 23-i és a pártvezetőség január 25-i és 26-i kétnapos ülésén vitatták meg. 92 Uo. 274. f. 2-16-111.
