Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
30 GERGELY JENŐ újságíróknak a memoranduma fejezte ki, amelyet Serédi hercegprímáshoz intéztek 1943-ban. (A memorandumot valószínűleg Almásy József fogalmazta meg.)12 0 A fenti kezdeményezésekkel párhuzamosan — bár valószínűleg nem teljesen függetlenül —, új kereszténydemokrata párt szervezését kezdték meg az eredetileg hivatásrendi alapon létrejött katolikus tömegszervezetek egyes vezetői is. Itt a kiútkeresés felettébb következetlen példája a KALOT magatartása volt. A KALOT például képviseltette magát az 1942-es szárszói tanácskozáson, és érdeklődést mutatott egy népi egységfront iránt.12 1 Ugyanakkor 1943-ban elzárkózott a Nagy Ferenc vezette Parasztszövetséggel való összefogás elől. Sőt, 1944 tavaszán azt javasolták a püspöki konferenciának, hogy az egyre erősödő baloldali mozgalmak — elsősorban Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpártjára utaltak — ellensúlyozására engedélyezzék az agrárifjúsági mozgalomra épülő katolikus parasztpárt szervezését. A püspöki kar ehhez elvileg hozzájárult.12 2 A KALOT jezsuita vezetői ezután félig illegálisan hozzáláttak az új párt szervezéséhez.12 3 A KALOT mellett 1943 júniusában az EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztályok) és a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete egy ún. „munkaközösséget" hoztak létre, amelynek élére Kovrig Béla szociológus, ekkor kolozsvári egyetemi tanár állt. A katolikus szociális mozgalmak összefogására alakult munkaközösség a hercegprímás engedélyével jött létre, és egyházi tanácsadója Apor Vilmos győri püspök lett.12 4 A fenti katolikus tömegszervezetek tényleges irányítói azonban a jezsuiták voltak. Ilyen előzmények után került sor 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában a Katolikus Szociális Népmozgalom nevű koordináló szervezet létrehozására, amely már a leendő kereszténydemokrata párt megalapozását szolgálta. A mozgalom védnöke Apor püspök, elnöke Kovrig professzor, de tényleges vezetője és lelke P. Kerkai Jenő S. J. lett, aki egyben a mintegy félmillió tagot számláló KALOT országos elnöke is volt.125 A mozgalom programját Kovrig Béla dolgozta ki, és Esztergom jóváhagyásával brosúraként terjesztették.12 6 A győri konferencián 120 Barankovics és Kovrig közlései alapján ismerteti László T. László: Szellemi honvédelem, III. Adatok a magyarországi katolikus ellenállás történetéhez. Katolikus Szemle. 1979. I. sz. 16. 121 A KALOT — Balogh Margit újabb kutatásai szerint — nem az 1943-as, hanem az 1942-es szárszói találkozón vett részt. 122 EPL 1982/1944.; Ppkijkv. 1944. március 14. 15. pont. 123 Lásd Gergely Jenő: A Keresztény Demokrata Néppárt előtörténete 1936—1944. Műhely, 1984. 1. sz. 124 EPL 8118/1944. 125 EPL 5993/1943.; László T. László: Adatok a magyarországi katolikus ellenállás történetéhez. I. A Katolikus Szociális Népmozgalom megalakulása. Katolikus Szemle, 1978. 1. sz. 16—17. A magyar származású kanadai történész Kovrig Béla 1961-ben írt kiadatlan kéziratából és Barankovics szóbeli visszaemlékezései szerint rekonstruálja az eseményeket. 126 Merre megyünk? 32 old. brosúra. írta Kovrig Béla. 1943 végén megküldte Esztergomba jóváhagyás végett.
