Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 25 katolikum és a művészetek, az irodalom, a zene viszonyával foglalkozott. Ibrányi Ferenc a politika és az erkölcs kapcsolatrendszerét vizsgálta. Katona Jenő a Vatikán politikájáról írt tanulmányt, míg Szekfű Gyula a magyar katolikus történeírás feladatait elemezte. A katolikus kalauznak abban volt a jelentősége, hogy a figyelmes olvasó — elsősorban a katolikus klérus és értelmiség — számára egyértelművé tette a fasiszta eszmék és a belőlük következő politika elutasítását, összeférhetetlenségét a katolicizmussal. Ugyanakkor, bár inkább csak teoretikus jelleggel, de felvázolta egy valóban katolikus társadalomfelfogás és közéleti magatartás normáit is. Almásy József itteni gondolatait továbbfejlesztve, önálló kötetben adta közre a keresztény politika bírálatát. „A tízparancsolat a közéletben" című füzete 1942 október közepén jelent meg, nagy feltűnést keltett és éles támadások érték a jobboldalról.9 8 A szerző ellen az 1940-es évek elejétől megindult támadások Esztergomban is gyanússá tették. Serédi részint ezért, részint megromlott egészségi állapota miatt, Almásyt 1942. április 20-án felmentette szemináriumi vicerektorságából, és a Szent Kereszt Egyesület vezető lelkészévé nevezte ki (amelyről külön fejezetben szólunk).9 9 Almásy József fenti müvét közeli barátjának, Szekfü Gyulának ajánlotta. A könyv bizonysága annak, hogy a jobboldali radikalizmussal szemben Almásy és elvbarátai a konzervatív katolicizmustól eljutottak a liberális-demokratikus táborhoz. „A liberalizmus — mint ma már tisztán látjuk — írta Almásy —, nagy értékekkel is megajándékozta az emberiséget, elsősorban a jogrenddel és a jogbiztonsággal. A szabadság keresztény gondolatmenet szerint elsősorban jogrendet és jogbiztonságot jelent, a természetjog zavartalan érvényesülését."10 0 A Quadragesimo anno téves értelmezésével szemben kifejtette, hogy abban az eredeti elképzelés szerint a központi kérdés a gazdaság átszervezése, a gazdaságilag gyengék védelme volt. Ausztriában — ti. Dolfuss-ék nem ezt valósították meg, hanem csak a diktatúra leplezésére használták fel. A pápai elképzelés lényegéhez tartozik ugyanis az autonómia, az egyén és a közösség függetlensége az állammal szemben: ez pedig nincs meg a diktatúrákban. A pápa nem akart új politikai rendszert, katolikus etatizmust ajánlani. „Ezért nem tesznek jó szolgálatot az egészséges szociális gondolkodásnak azok, akik a hivatásrendiséget, mint az új katolikus politikai programot, a katolikus államformát ünneplik."10 1 Almásy könyvének a demokráciát igénylő kitételei nagy vihart provokáltak a katolikus mozgalmakban. Még inkább egyetérthetünk elemzésével a hazai rendszer keresztény voltáról. Szerinte az ellenforradalom eredményei mindennek, „éppen csak par excellence keresztény politikai cselekedetnek, keresztény szociális alkotásoknak nem nevezhetők... éppen a keresztény erkölcsi elveknek a jogban, politikai relációkban, alkotásokban és főleg a politikai gondolkodásban való 98 Almásy József: Atízparancsolat a közéletben. Bp. 1942. Árkádia kiadása. A könyv nihil obstat-tal jelent meg. 99 Kükedi József idézett kézirata. 100 Almásy József: A tízparancsolat a közéletben, 29—30. 101 Ugyanott, 153.
