Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 23 alkalmazott. Ez a sokszor jóhiszemű párthívekkel szemben annál kevésbé volna alkalmazható a püspöki kar részéről."8 9 A prímás ebben a szellemben tájékoztatta a mendei papot.9 0 A püspöki kar egyes tagjai azonban szükségesnek vélték a lelkészkedő papság orientálását a politikai és közéleti kérdésekben. Az 1943. őszi konferencián báró Apor Vilmos győri püspök sürgette az ilyen állásfoglalást, főként a szélsőséges mozgalmakkal szemben, továbbá a földkérdésben és a nemzetiségi kérdésben. A hercegprímás még ekkor is veszélyesnek tartotta a politikai irányítás adását, és inkább a belső bizalmas tájékoztatást és az ad hoc állásfoglalást látta célravezetőnek.9 1 1942—43 folyamán ügy tűnt, hogy a nyilasok végleg a magyar politika perifériájára szorulnak. Nyisztor Zoltán, aki ekkor már pápai prelátus és az AC sajtóosztályának a vezetője is volt, elismerte, hogy a nyilas mozgalom megbukott. De továbbra is úgy vélte, hogy a nyilas mozgalom „nagy tömegeiben a mi katolikus híveink közül került ki, s... annak vezetői és hangszerelői bármit hibáztak is a nemzeti élet egysége és a kereszténység szellemi állaga ellen, a katolikus tömegek nem az ilyen kisiklásokért, hanem csak bizonyos szociális igazságokért lelkesedtek" — írta.92 A nyilas vezetők közül jó néhányan valóban korábban a katolikus mozgalmakban működtek. A Nyilaskeresztes Pártban a klérus „képviselője" Maróthy-Meizler Károly, korábban keresztény párti képviselő volt. Hasonlóképpen a keresztény pártból, annak keresztényszocialista frakciójából került a nyilasokhoz Tauffer Gábor volt parlamenti képviselő. Hozzájuk hasonlóan kimondottan klerikális beállítottságú volt Abonyi Ferenc és gróf Serényi Miklós nyilas képviselő, és Mohay-Mohaupt Gyula, a nyilas párt vezető tanácsának a tagja. A régi Wolff-pártból került a nyilasokhoz Temesváry László fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, aki a nyilas párt hetilapjának a tulajdonosa volt.9 3 Az egyház, élén Serédi bíboros hercegprímással nem akadályozta az antifasiszta, nyilasellenes katolikusok működését sem. Serédi magatartását Szekfü Gyula találóan jellemezte: „A hercegprímás jámbor, tiszta szándékú ember volt, aki azonban korábban könyvekkel párnázott négy fal között élt.. ,"9 4 Az újpogányság közeledő veszélyét világosan látta, és Szekfűt, mint az esztergomi katolikus nyári egyetem vezetőjét „antihitlerista munkájában" támogatásban részesítette.9 5 Egyházi engedéllyel, esetenként nihil obstattal jelentek meg a haladó katolikusok náciellenes művei is. Ezek közül a legjelentősebb vállalkozás az Almásy József által szerkesztett „Katolikus írók új magyar kalauza" volt, amely 1940 karácsonyán jelent 89 EPL Ppki jkv. 1942. március 11.6. pont. 90 EPL 1424/1942. 91 EPL Ppki jkv. 1943. október 6. 11. pont. 92 Nyisztor Zoltán: Olvasni a csillagokban. Egyházi Lapok, 1944. január, 272. 93 Közli Adriányi, Gabriel: Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschichte. 1895—1945. Mainz 1974. 141. 94 Serédi Jusztinián OSB 1908—1927 közötti római működésére utal. 95 Szekfü Gyula: Forradalom után, 100. Az esztergomi nyári egyetemek az 1930-as évek derekán indultak. Céljuk nem utolsósorban a nácizmussal szembeni szellemi honvédelem volt a tudomány területein.
