Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 21 szerint az Anschlusszal a katolicizmus és a német nemzetiszocializmus között minden híd összeomlott. Az eddigi hídépítés helyett gátakat kell építeni ! „Most már mi is csak egyetlen feladatot látunk : harcot a német nemzetiszocializmus minden formája ellen az emberiesség, az európaiság és a keresztény kultúra védelmében."7 7 A Nemzeti Újság — már az ünnepségek után — nagy cikkben leplezte le a nyilasok álkereszténységét és egyházpolitikai szándékait. A nyilasok magukat „a magyar szociális Krisztus országa" megteremtőinek hirdetik, de eközben alapjukban akatolikus tanokat, fajimádatot és nemzeti forradalmat hirdetnek. Kifogásolta a nyilasok földosztó demagógiáját. A népközösség, a faj és a vér mítoszának náci importját a leghatározottabban elítélte. A cikk végső konklúziója az volt, hogy a magyar katolicizmus és a magyar nácik útja sohasem találkozhat.7 8 A püspöki karból is egyre gyakrabban hangzott el figyelmeztetés a fasiszta törekvésekkel szemben. Hanauer À. István váci püspök 1939 újévi, papsághoz szóló körlevelében elmarasztalóan szólt az új eszmeáramlatokról, elítélte a fajelméletet és a totalitarizmust. A papságot a nácizmussal szembeni ellenállásra és a katolikus hitelvek tisztaságának őrzésére szólította fel.79 Az 1939-es választásokon a nyilasok meghirdették a hatalomátvételt. A főpapság igyekezett velük szemben az alkotmányos erők pozícióit javítani. A keresztény párt vezére, Zichy gróf azt kérte a hercegprímástól, hogy a papságot mozgósítsa a párt támogatására, és tagadja meg a katolicitást a különféle nyilas pártoktól, amelyek kereszténynek nevezik magukat.8 0 Zichyék azt is szerették volna elérni Serédinéi, hogy akadályozza meg katolikus papok szereplését a kisgazdapártban. Varga Béla esete azonban azt példázza, hogy a püspöki kar e téren óvatosan járt el.8 1 A hercegprímás által aláírt 1939. május 12-én kelt választási körlevél a megfontoltságra, a józanságra, a keresztény alkotmányosságra hívta fel a választók figyelmét. A bonyolult politikai helyzetben a türelmetlen, meggondolatlan és veszélyes szólamokat hangoztatok nem szolgálják „a haza és az egyház" érdekeit. A prímás szózata közvetve a nemzetiszocialista forradalmat hirdető nyilasok ellen irányult és a konzervatív keresztény párt mellett akart mozgósítani — nem sok sikerrel.8 2 A szellemi honvédelemben elsősorban a haladó katolikus csoportok aktivizálódtak. Egyik fórumuk az 1938. augusztus 25-én útjára induló Magyar Nemzet lett. A politikai napilap a liberális nagytőkések és a legitimista nagybirtokosok németellenes, nyugatbarát köreinek adott hangot. A Magyar Nemzet első szerkesztője a már említett Pethő Sándor lett8 3 , aki igyekezett a lap munkatársai közé a 17 Mihelics Vid: Összeomlott hidak. Magyar Kultúra. 1938. 18. sz., 133. 78 Mit hirdet a nyilasok egyházpolitikája? Nemzeti Újság, 1938. augusztus 14. 79 Nemzeti Újság, 1939. január 14. 80 EPL Cat. 24/2150—1939. 81 Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai, 46—47. 82 EPL 3083/a-1939. 83 Pethő Sándor 1938-ig a Magyarság című lap szerkesztője volt. Lásd Vida István: Három Chorinlevél. Századok, 1977. 2. sz. 368.
