Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Jemnitz János: Fordulat a világháború történetében és a nemzetközi munkásmozgalomban (1916-17. március) (Ism.: Mucsi Ferenc) 185
186 TÖRTÉNETI IRODALOM 185 beszélő tényanyagával viszont kellően érzékelteti, hogy az így megvalósított sajtó-esküdtszéki eljárás milyen száraz és leszűkített valóság volt a jogpolitika által akkor adott csodálatos lehetőségekhez képest. Sarlós Béla vizsgálódásaiból tudjuk, hogy az uralkodó és a magyar állam, illetve állampolgár viszonylatában éppen az alkotmányt jelentő garancia híján próbáltak különösen Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején bizonyos jogi ellensúlyokat kialakítani, ami Sarlós szerint a vármegye szervezetben sikerült is. A központi kormányzat szintjén ellengaranciák kiépítésével nem próbálkoztak, mert a magyar kormányok — úgy tűnik — világosan érzékelték, hogy ez az a határ, ameddig a magyar politikai önállóság terjed. Befejezésként a szerző munkája nemcsak a szakjogászoknak ajánlható, hanem a jurátusokon túl történészeknek s tudományos érdeklődésű olvasóknak, azaz mindazoknak, akiket az egykori politikai mechanizmusok és hatalmi struktúrák felépítése, működése érdekel. Rácz Lajos JEM NITZ JÁNOS FORDULAT A VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNETÉBEN ÉS A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM (1916—1917. MÁRCIUS) Budapest, 1983. Akadémiai Kiadó, 337 oldal Az impozáns terjedelmű munka a nemzetközi munkásmozgalom története neves szakértőjének újabb kutatási eredményeit foglalja ösze. Ez a könyv szerves folytatása az első világháború időszakának nemzetközi munkásmozgalmáról eddig publikált munkáinak. A kutatás hangsúlya — a témaválasztás következtében ezúttal elsősorban a nemzetközi munkásmozgalomnak arra a kritikus időszakára esik, amelynek során, az első világháború fordulatának hatására, megkezdődött a háborúból kivezető út, a békés megoldás lehetőségének kutatása minden ország munkásmozgalmában, a mozgalom valamennyi szervezetében, irányzatában, áramlatában is. Ennek az új jelenségnek, illetve újszerű folyamatnak a leírása, vizsgálata, klasszifikálása ez a könyv, amely a nemzetközi szakirodalomban is egyedülálló a téma átfogása, teljességre törekvése szempontjából. A szerző széles körű forrásbázist dolgozott fel. A moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet Archívumától az amszterdami Internacionálé Archívum anyagain s egyes osztrák, német, svéd kéziratgyüjteményeken át a francia állami külügyi levéltári forrásokig terjed az eredeti, újonnan feltárt levéltári bázis. Emellett több tucatnyi, a háborús években kiadott újság- és folyóiratanyag: spanyol szocialista kiadványoktól holland és belga lapokon át olasz és svéd újságokig, orosz — bolsevik és mcnsevik — röpiratokig. Lenin és Kautsky, Troelstra és Martov, Trockij és Viktor Adler cikkeinek, tanulmányainak elemzéséig terjed a periodika széles körű felhasználása. Mindehhez társul a vonatkozó nemzetközi: szovjet és német, francia és amerikai szakirodalom újabb eredményeinek hasznosítása is. A forrásbázis imponáló: mennyiségre és minőségre, változatosságra és átfogó jellegre nézve egyaránt. Ezen a bázison a szerző munkája a maga teljességében új, önálló tudományos produktum, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is úttörő jelentőségű, színvonalas folytatása a szerző korábbi munkáinak. Ez vonatkozik a munka ideológiai-politikai felfogására, „vonalvezetésére" is, amely — a forradalmi irányzatok alapvető igazának bemutatása és elfogadása mellett — megtalálja a módját annk, hogy egyes tévedéseket, problematikus lépéseket higgadtan, tárgyszerűen ábrázoljon, továbbá részletesen, elfogulatlanul tudja megmutatni a centrista és jobboldali áramlatok változásait, fejlődését is. Itt is jellemző rá a történeti megközelítés igénye; ábrázolásmódja itt sem leegyszerűsített. Az utóbbiaknak alapvetően problematikus felfogását érzékeltetve — és bőségesen dokumentálva — a szerző sohasem feledkezik meg
