Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
150 RÓZSA MIHÁLY a kérdésben, és így gyakorlatilag megnyitotta az utat az új Főbiztosság létrehozásához. Az új hivatal felállítását a nagy zsidó segélyszervezetek is szorgalmazták, mert úgy találták, hogy nem kapják meg a megfelelő képviseletet a Nansen Iroda irányító testületeiben.57 A Közgyűlés 1933. október 11-i határozata hívta végül életre a Németországi Menekültek Főbiztosságát. A főbiztos nem a Népszövetség Tanácsának, hanem saját hivatala Igazgató Bizottságának tartozott beszámolási kötelezettséggel. A működési költségeket, valamint a menekültekre fordítható összegeket teljes egészében a kormányoknak, a segélyszervezeteknek és a különböző adományozóknak (köztük magánszemélyek) kellett biztosítani, a Népszövetség mindössze 25 ezer frankos indulótőkét volt hajlandó az új szervezet rendelkezésére bocsátani a kezdeti kiadások fedezésére. A Népszövetség Tanácsa 15 államot kért fel, hogy képviseltesse magát az új Főbiztosság Igazgató Bizottságában. A főbiztosi teendők ellátására az Amerikai Külpolitikai Társaság elnökét, James G. McDonaldot kérte fel a Tanács 1933. október 26-án. A Főbiztosság gyakorlatilag 1933 decemberében kezdte meg tevékenységét, genfi székhellyel. Az Igazgató Bizottság első ülésén a németországi menekültek segélyezését, letelepítését, munkához juttatását, jogi helyzetének rendezését, valamint az ehhez szükséges pénzforrások előteremtését jelölte meg célként.5 8 Jellemző az egész népszövetségi menekültügyi munka stílusára, hogy ismét csak úgy kezdtek foglalkozni emberek egy csoportjával, hogy nem határozták meg, kik is tartoznak az adott kategóriába. Erre csak az 1936. július 4-én Genfben tető alá hozott „Németországi menekültek státusáról szóló ideiglenes megállapodás" tett először kísérletet. Ezt a dokumentumot 7 kormány írta alá.5 9 Azonban ez is csak ajánlásokat tartalmazott, a végleges jogi rendezést az 1938. február 10-én Genfben kihirdetett „Németországi menekültek nemzetközi státusáról szóló Egyezmény" hozta meg. A dokumentumot 7 kormány (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Norvégia, Hollandia) írta alá, de csak Belgium és Nagy-Britannia ratifikálta.6 0 Az egyezmény értelmében „németországi menekült": 1. Az a személy, aki rendelkezik vagy rendelkezett német állampolgársággal, új állampolgárságot nem szerzett, és nem rendelkezik a német kormány védelmével; 2. Az a hontalan személy, akit nem védenek a korábbi megállapodások és egyezmények, és aki Németországban történt letelepedése után elhagyta az országot, és nem rendelkezik a német kormány védelmével; 3. Azok a személyek, akik tisztán magánjellegű okokból hagyták el Németországot, nem tartoznak a menekültek kategóriájába.6 1 Az egyezmény egyébként a németországi menekülteknek hasonló jogokat biztosít, mint az 1933-as egyezmény a Nansen-csoportnak. 57 Simpson: i. m. 215. 58 O. J. spec, supp., No. 127., Dec. 1933, 45. 59 LoNTS, Vol. 171., No. 3952. 60 Simpson: i. m. 595. 61 Uo. 569.
