Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
142 RÓZSA MIHÁLY valamint egyes török ellenzéki politikusok ügyét vállalta fel a Népszövetség. A 11 állam által elfogadott dokumentum értelmében 3. Asszír és kurd menekültnek tekinthető az az asszír vagy kurd származású személy, aki nem rendelkezik a Török Köztársaság kormányának védelmével és új állampolgársággal. 4. Török menekültnek tekintendő az a török származású személy, aki korábban az Ottomán Birodalom alattvalója volt, és az 1923. július 24-i lausanne-i jegyzőkönyv értelmében nem rendelkezik a Török Köztársaság kormányának védelmével és nem szerzett új állampolgárságot. (Itt kb. 1500 ellenzéki politikusról volt szó, akik nem részesültek a kemalista vezetés által meghirdetett amnesztiában.)3 7 Mindehhez fontos hozzátenni, hogy ezek a meghatározások csak ajánlások, a végső értelmezés a kormányok feladata. Láthatjuk tehát, hogy egyfelől milyen ingatag jogi alapokon nyugodott a Népszövetség menekültügyi tevékenysége, másfelől pedig kitűnt, hogy a menekültek gyakorlatilag teljesen ki voltak szolgáltatva a befogadó állam hatóságainak. Ezen próbált segíteni az 1928. június 30-i másik megállapodás, amely tovább pontosította az orosz és örmény menekültek jogi státusát. A 11 állam által elfogadott dokumentum azt ajánlja, hogy a menekültek a Főbiztosság képviselői által ugyanolyan szolgáltatásokat vehessenek igénybe, mint egy adott ország külföldön élő állampolgára a konzuli szolgálat segítségével. Ezt a megállapodást teljes egészében csak a francia és a belga kormány ratifikálta, ezekben az országokban a Népszövetség fennhatósága alatt álló orosz és örmény menekültek hatékony diplomáciai segítséget kaphattak a Főbiztosság helyi képviselőjétől. Belgium odáig ment el, hogy a Főbiztosság brüsszeli képviselője kizárólagos joggal rendelkezett afelől, hogy a menekült megfelel-e a Népszövetség kritériumainak és jogosult-e a szervezet szolgáltatásait igénybe venni.3 8 Lezárva a menekültek jogi helyzetét a húszas években szabályozó megállapodások ismertetését, megállapíthatjuk, hogy az ingatag jogi helyzetet jelzi az a tény, hogy ebben az időszakban nem született átfogó nemzetközi egyezmény ebben a témakörben, csak néhány ajánlás, amelyet kevés kormány fogadott el. Tehát a Népszövetség ekkor még keveset tudott tenni a menekültek jogi helyzetének rendezésére, és így ez a befogadó államok belső joghatóságainak kizárólagos hatásköre volt. Visszatérve a humanitárius tevékenységre, Nansen nagy erőfeszítéseket tett az akut problémák megoldására. Ehhez állandóan igénybe vette a Népszövetség egyes szerveinek vagy osztályainak segítségét. A főbiztos egyik feladatának tekintette, hogy megteremtse a menekültek jogi és politikai védelmének gépezetét. Ez, mint láttuk, csak részben sikerült. A másik célkitűzés a közvetlen segélyezés és az ehhez szükséges pénzalap megszerzése volt. Ebben már nem kevés eredményt tudott felmutatni a Főbiztosság, amely — a Népszövetség Közegészségügyi Osztályának közreműködésével — nagyszabású akciót indított a Konstantinápolyba menekült összesen kb. 260 37 LoNTS, Vol. 89., No. 2006 és Nalhan-Chapotol: i. m. 59. 38 LoNTS, Vol. 89., No. 2005 és Grahl-Madsen: i. m. 7.
