Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
A NÉPSZÖVETSÉG MENEKÜLTÜGYI TEVÉKENYSÉGE 137 A nagy francia forradalom 1793-ban először rögzíti jogszabályban, hogy a francia nép menedéket nyújt a hazájukból a szabadság ügyéért való kiállásuk miatt száműzött külföldieknek. Belgiumban 1833-ban hoztak törvényt arról, hogy politikai bűncselekmény miatt nincs kiadatásnak helye. A politikai menedékjog teljes győzelme az 1848—1849-es események után következett be, amikor például Ausztria hasztalan kérte a magyar szabadságharcosok kiadatását a török szultántól.1 5 Speciális esete a menekültügynek a lakosságcsere vagy az áttelepítés. Ekkor igen szoros együttműködés alakult ki az anya- és a befogadó ország hatóságai között, miután a legtöbb esetben a folyamatot kétoldalú (Németország, Észtország, Litvánia, Lettország, 1939—1940) vagy többoldalú („népi németek" kitelepítése Kelet-Európából Németországba, Potsdam, 1945) szerződések szabályozzák. Az I. világháborút és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő több százezres menekültáradat, valamint a Népszövetség létrejötte egészen új megvilágításba helyezte a menekültügyet. A nemzetközi szervezet megszületése a nemzetközi kapcsolatok új dimenziójának kifejlődésével kecsegtetett, és természetesen döntő hatással volt a menekültügyre is. * * * A Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát 1919. április 28-án fogadta el a párizsi békekonferencia. Ebben a dokumentumban nincs említés arról, hogy a szervezet vállalni kívánná a menekültek megsegítésének ügyét. így a parancsoló szükségszerűség „vitte rá" a Népszövetséget arra, hogy foglalkozzon a menekültüggyel. Az I. világháború és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom addig soha nem látott embertömeg vándorlását, menekülését idézte elő. Különböző források 800 ezerre,1 6 1 millióra,1 7 vagy 1,5 millióra1 8 teszik az 1917 után Oroszországból elmenekültek számát. A menekültek segélyezését a nagy jótékonysági szervezetek — így a Vöröskereszt, az Amerikai Segélyszervezet, a Gyermekalap —, a befogadó országok kormányai, valamint a győztes nagyhatalmak kormányai vállalták magukra. A francia kabinet például 1920—1921-ben 150 millió frankot költött az orosz menekültek segélyezésére, míg a brit kormány 7,5 millió fontos fordított ugyanerre a célra.1 9 Ugyanakkor rendkívül nagy gondot okozott, hogy a háború sújtotta országok maguk is súlyos gazdasági problémákkal küszködtek, és ezért a menekültekre csak viszonylag csekély figyelmet fordíthattak. Kivétel volt ez alól az 15 Haraszti: i. m. 546—547. 16 Alle Grahl-Madsen: The League of Nations and the refugees. In Symposium organized on the occasion of the commemoration of the 60th anniversary of the founding of the League of Nations by the UN Library and the Graduate Institute of International Studies, Geneva, 6—9 Nov. 1980, 2. 17 John Hope Simpson: The Refugee Problem, London, 1939, Oxford University Press, 199. 18 Forty years of international assistance to refugees, UNHCR, Geneva, 1962, 2. 19 Simpson: i. m. 199.
