Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
Rózsa Mihály A NÉPSZÖVETSÉG MENEKÜLTÜGYI TEVÉKENYSÉGE A menedékjog és a menekült fogalma egyidős az emberiséggel. Ennek ellenére a menedékjog átfogó és részletes nemzetközi szabályozása mind a mai napig sem általános hatályú nemzetközi szerződés révén, sem szokásjogi úton nem történt meg, bár egyes szokásjogi szabályok kialakultak.1 Ennek elsősorban az az oka, hogy a különböző társadalmi-politikai berendezkedésű országok más-más megközelítést alkalmaznak a probléma tárgyalásakor. Azt azonban sehol sem vonják kétségbe, hogy a menekültek áramlásának politikai okai voltak és vannak (természetesen itt a politikai menekültekről beszélünk, a dolgozatban is csak ezekről — és az ennek elfogadottakról — lesz szó). A nemzetközi jog nem határozza meg általános érvénnyel a menekült fogalmát, csupán azt határozza meg, hogy a különböző nemzetközi egyezmények érvényessége kikre terjed ki.2 Az általánosan elfogadott nyugati álláspont szerint menekültnek tekinthető az a személy, aki politikai okok miatt elhagyta anyaországát, vagy ha nem rendelkezik állampolgársággal, elhagyta állandó tartózkodási helyét, és semmilyen kormány védelmében nem részesül.3 A szocialista országok jogrendszere egy viszonylag szűk csoportra korlátozza a menekült fogalmát. A Szovjetunió Alkotmányának 129. cikkelye szerint „a SzSzKSz menedékjogot nyújt azoknak a külföldi állampolgároknak, akiket a dolgozók érdekeinek védelméért vagy tudományos tevékenységükért, vagy pedig a nemzeti felszabadításért folytatott harcukért üldöznek".4 Hasonló szellemben foglal állást a magyar alkotmány is, amelynek 67. paragrafusa így szól: „A Magyar Népköztársaságban mindenki, akit demokratikus magatartásáért, a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat."5 Ami a hontalanokat illeti, a helyzetükre vonatkozó 1954. évi Egyezmény a következő definíciót adja: „A jelen Egyezmény szempontjából a »hontalan személy« 1 Haraszti György: A menedékjog. Jogtudományi Közlöny, 1959. No. 10—11. 547. 1 Haraszti: i. m. 548. 3 P. Weis: Le Statut international des Réfugiés et Apatrides. Journal du Droit International. 1956. No. 1. 5. 4 A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Alkotmánya, Moszkva, 1947. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó. 96. 5 A Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1979. 71.
