Századok – 1987

KÖZLEMÉNYEK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon 1119

MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁGON 1121 leszállítása veszedelmes, a termelés csökkentése káros, a munkások ezzel kapcsolatos elbocsátása nagyon kockázatos gyógyszer, mert nagyon könnyen még rosszabb lehet, mint a betegség".7 Azonnal hozzátették azonban, hogy a tőke érdekeit is méltányolni kell. A nagyipar jórészt raktárra termel, amelyek színültig tele vannak magas termelési költséget képviselő árukkal. A pénzügyi reformok is súlyos terheket hárítanak a termelőkre. A termelés redukciója, esetleges beszüntetése tehát a „tőkének mintegy természetes önvédelmi mozdulata lenne". A jelentést tevők szerint „az állami beavatkozás kényszereszközeihez nyúlni ilyen körülmények között, csak a legnagyobb óvatossággal, s a sikernek csak igen csekély kilátása mellett lehetne".8 Arra kell törekedni a Szociális Ügyosztály szakemberei szerint, hogy ,,a két eminenter termelési tényező — a tőke és a munka — igyekezzék az őket egyformán fenyegető vészt közös erővel elhárítani, illetőleg közös eljárásban megállapodni a termelés biztosítása céljából".9 (Kiemelés: B. Z.) Ezt a célt szolgálná a már korábban is javasolt „Arbeitsgemeinschaft eszméje", „mely a sötét helyzetben legalábbis egy reménysugárt nyújthatna" — írták a jelentés készítői. Az elképzelések szerint ez a szervezet egy testület lett volna, amelyben a kormány „pártatlan közvetítése alapján" az érdekelt felek teljes egyenlőségének megóvásával mennének végbe a tárgyalások „a két érdekeltet egyformán elsöpréssel fenyegető közös veszedelem belátásából szükségképp folyó kölcsönös engedékenység és a köz szem előtt tartása mellett, egyedül van hivatva megtalálni a lehetséges és kívánatos megoldási módokat. Akár a munkabérek leszállítása, akár a termelés mai kereteinek fenntartása fog szükségesnek mutatkozni; egyik félre sem lehet a helyzet terhét egyoldalúan és hozzájárulása nélkül hárítani. A kormány aktív támogatása nélkül amúgy sem juthatnak reális eredményre. Minthogy ez a probléma nem oldható meg a munkásság hozzájárulása nélkül".1

0 A Szociálpolitikai Ügyosztály az Arbeitsgemeinschaft bevezetése érdekében javasolta a miniszterelnöknek, hogy ,,megfontolás tárgyává kellene tenni a munkásságnak a gyülekezési jog olyan mérsékelt biztosítását, amely bejelentés és ellenőrzés mellett, zárt helyen, felvonulás nélkül tartandó gyűlések megtartása elé akadályt nem gördít. Annál inkább is megfontolandó lenne ez a kérdés, mert a gyülekezési jog teljes hiánya—a tapasztalatok szerint — (lásd a titkos helyzetjelentéseket) nem célravezető ' '. (Kiemelés: B. Z.) „A forradalmi propaganda legjobban terjed a föld alatt — mint arról a Honvédelmi Minisztérium vörösvédelmi helyzetjelentései híven tanúskodnak. A megfontolt, józan gondolkodás viszont nem tud szóhoz jutni, holott a gyűlések engedélyezése a mai viszonyok között minden valószínűség szerint éppen ez utóbbiaknak lehetne, sőt volna javára. Nem kell és nem lehet attól tartani, hogy a 7 Uo. 8 Uo. 9 Uo. 10

Uo.