Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Majoros István: A keleti front és Oroszország a francia politikában (1917. II.-1918. X.) 1101
A KELETI FRONT A FRANCIA POLITIKÁBAN 1917— 18-BAN 1105 presztízse napról napra csökkent, s csak azért maradt hatalmon, mert nem tudtak kit tenni a helyébe.16 Ehhez bővebb magyarázatot a fronton tett utazása során kapott. A tisztek körében Kerenszkij és az Ideiglenes Kormány a kompromisszumok és az erélytelenségek miatt lett népszerűtlen. Egy tábornoktól pedig ezt a véleményt hallotta Kerenszkijről : „A forradalom elején egy tisztességes figura volt. Nézzék meg most: egy prostituálthoz hasonlít."1 7 Kennan Szovjet-Oroszországról írott könyvében abban látja az Ideiglenes Kormány gyengeségének és bukásának az okát, hogy politikájával a lehetetlenre vállalkozott: megpróbálta összeegyezteni a bolsevikok béketörekvését a szövetségeseknek háborút szorgalmazó igényeivel.1 8 A francia katonai missziót nyugtalanította, hogy a kormány semmit sem tesz a belső rend helyreállítására.1 0 Lavergne ezredes a forradalmi terror bevezetését javasolta Kerenszkijnek : „A seregekhez féltucat Saint-Just-öt kell küldeni" — ajánlotta neki.2 0 1793 azonban nem ismétlődött meg 1917 nyarán. A francia politika ezért csak egy katonai államcsínytől s a diktatúra bevezetésétől remélhette, hogy Oroszország benntartható a háborúban. Egy antant segítséggel megvalósuló diktatúrára már a júliusi offenzíva előtt javaslatot tett a francia katonai misszió egyik tagja, Maíeyssie kapitány. Ilyen törekvések az orosz tisztikarban is voltak, jóllehet egy részük ukrán és kozák csapatokat akart igénybe venni ehhez.21 Mint ismeretes, a diktátorjelölt, Kornyilov kísérlete sikertelenül végződött. A francia politika azonban más eszközökkel is próbálkozott. Noulens az új petrográdi francia nagykövet —július 15-én érkezett az orosz fővárosba — a lengyel, a cseh és a szerb katonai erők felhasználását szorgalmazta. Tyerescsenkónak az Ideiglenes Kormány külügyminiszterének pedig azt javasolta, hogy japán csapatokkal hozzák létre a keleti frontot.2 2 Az októberi forradalom győzelme új helyzetet teremtett Franciaország számára. Hatalomra került az a politikai erő, amely a háború befejezését és a béke megkötését hirdette meg programként. Mindez akkor következett be, amikor a helyzet válságos volt nyugaton. Caporettónál áttörték az olasz frontot, s a francia hadsereg sem heverte még ki a nyári válságot. A német vezetés pedig, számításba véve az orosz katonai összeomlást s a háborúból való kiválást, katonai döntést tervezett 1918 tavaszára, még az amerikai erők érkezése előtt. Tehát a háború adott helyzete, illetve Németország erőviszonyainak lehetséges módosulása — éppen az orosz helyzet miatt — s ennek kihatása az európai erőviszonyokra, ezen belül Franciaország sorsára, kétségtelenül 16Général Niesset: Le triomphe des bolcheviques et la paix de Brest-Litovsk. Souvenirs 1917—1918. Paris 1940. 57. 17 Niessel: i. m. 75. 18 George F. Kennan: La Russie soviétique et l'Occident. 40 années d'histoire Paris 1962. 32. 15 AMG — 6 N 224 1917. július 20. Langlois alezredes jelentése. 20 J. Nicot—Ph. Schillinger: i. m. 82. 21 I. m. 83. 22 A. H. Séliversloff: i. m. 25.
