Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 111 Ilyen előzmények után érkeztek meg a Bund küldöttei Stockholmba, ahol a kongresszus 25. ülésszakán került terítékre belépési tervezetük. Már a nemzetiségi pártokkal való egyesülés ügyében kiküldött kongresszusi bizottság is erősen megoszlott a bundista feltételek kérdésében. A bolsevikok: Matvejev (V. A. Bazarov-Rudnyev) és Panov (I. A. Tyeodorovics) egészében véve elfogadták a Bund képviselőinek bevonásával készített tervezetet. A mensevik Osztrovszkij, amikor elvben a kompromisszumok ellen nyilatkozott, a kérdéses szabályzatot a kompromisszum legjobb formájának nevezte. Az ugyancsak mensevik Gyianov (Sz. Gyevdoriani) viszont nem tartotta kielégítőnek a zsidó párt egyesülési platformját, s frakciótársa Litvinov (B. D. Vigiljev) sem értett egyet azzal. Ez utóbbi — mint elmondta — csakis azért vett részt az ezzel kapcsolatos bizottsági munkában, hogy a lehetőségekhez képest „ártalmatlanná tegye" a megegyezési tervezetet.96 A nézeteltérések miatt a kérdéskör kongresszusi előadójaként ezúttal nem Litvinov, hanem Matvejev lépett fel, aki az Egyesített Központi Lap szerkesztőségét képviselte. Ő ismertette a jelenlevőkkel a bizottsági munka eredményeként kidolgozott feltételeket. A Bund csatlakozási szabályzatának első pontja mondta ki azt a már említett formulát, miszerint: „A Bund a zsidó proletariátus szociáldemokrata szervezeteként tartozik az OSZDMP-be; tevékenységében nem korlátozzák területi megszorítások." Matvejev itt megjegyezte, hogy a bizottságban éppen ez a paragrafus váltotta ki a legtöbb vitát. A második pont értelmében a Bund elfogadja az OSZDMP programját, a nemzeti kérdésben viszont megtarthatja a VI. kongresszusán rögzített saját platformját, vagyis a kulturális-nemzeti autonómiát. Az előadó ezt azért tekintette megengedhetőnek, mert — mint megállapította — „az egységes párt keretén belül folyó eszmei harc elő fogja segíteni a helyes álláspont kialakítását". A zsidó párt belépési szabályzatának 3. pontja kötelezővé tette a Bund számára az országos pártkongresszusok valamennyi határozatát, míg a 4. és az 5. pontok szerint megőrizhette önállóságát az agitáció, a szervezés és a propaganda kérdéseiben az OSZDMP általánosan kötelező határozatain és irányelvein belül, illetve megtarthatta saját helyi szervezeteit, központi intézményeit, kongresszusait, és önállóan intézhette a szervezetével kapcsolatos összes problémát. A tervezet 6. pontja az egyesülés gyakorlati lebonyolítását szabályozta. Ennek értelmében az OSZDMP-hez tartozó helyi szervezetek az arányos képviselet alapján hozzák létre az OSZDMP egységes városi bizottságát, mely egyszerű szavazattöbbséggel dönt az adott város egész proletariátusát érintő összes kérdésben. A 7. pont lehetővé tette, hogy a Bund szervezetei az OSZDMP többi szervezetével egyenlő alapokon küldjenek képviselőket aspirációról. A konferencia külön határozatot hozott erről, mely többek között kimondta: „A konferencia elismeri, hogy csak akkor alakulhat ki normális kapcsolat a zsidó munkásmozgalom és az oroszországi szociáldemokrácia között, ha a Bund lesz a zsidó proletariátus egyetlen képviselője, azaz ha ő lesz az egyetlen szervezet, mely munkát végez a zsidó munkástömeg körében, amelyen keresztül vezeti majd az egyesült párt a zsidó proletariátus harcát, és amelyen keresztül a zsidó proletariátus érvényesíteni fogja bizonyos befolyását a pártügyek általános menetére." — Idézi M. Rafesz i. m. 176. 46 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 422.
