Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Jemnitz János: Spanyolország és a spanyol munkásmozgalom 1917-ben 1015
1032 JEMNITZ JÁNOS hogy 19-én Barcelonában bizonyos mennyiségű lázongásra és rendzavarásra kerül majd sor."5 8 Sir Hardingue ebben a jelentésében előre megjósolta „bizonyos vérontás és letartóztatások lehetőségét", továbbá, hogy „a kormány ura lesz a helyzetnek a katalán fővárosban, de nem az általános elégedetlenségnek és nyugtalanságnak, aminek ez a helyzet csak szimptómája, s aminek mélyebb okai vannak. így az európai háború hat az élelmezési helyzetre és általában a szegényebb osztályok (poorer classes) általános helyzetére, amely egyre rosszabbá válik, minél inkább elhúzódik a háború".59 A várható összeütközések csomópontjából ugyanezen a napon Gaussen is jelentést küldött. Ez egyelőre csak előzetes értesüléseket és jóslatokat tartalmazott. Mindemellett 30 oldalas jelentésében részletesen beszámolt a különböző gyűlésekről, s az ezeken elfogadott határozatokról, követelésekről.60 Sir Hardingue még a kritikus július 19-e előtt, július 18-án Londonba küldött újabb jelentésében közölte, hogy találkozott a spanyol államminiszterrel, akit biztosított arról, hogy Nagy-Britannia nem támogatja a katalán szeparatistákat.6 1 A diplomáciai élet tehát szorosan egybeszövődött a spanyol belpolitika eseményeivel — s ez a helyzet az elkövetkező napokban sem változott. Még ugyancsak 1917. július 18-án a francia külügyminisztérium átiratban küldte meg a római és londoni francia nagykövetségekre Geoffroy madridi helyzetjelentését, azzal az utasítással, hogy ismertessék azt az olasz és az angol kormányokkal. A francia külügyminiszter pedig ugyanezen a napon átirtban kérte a belügyminisztert, hogy a várható eseményekre való tekintettel rendeljenek el határzárat, és így akadályozzák meg, hogy a francia anarchisták átléphessék a határt.62 A július 19-i akció végül is furcsa „opera buffo" jelenettel gazdagította a spanyol történetet — s persze semmiféle megoldást nem hozott. A parlamenti képviselők a gyűlésre jól előkészültek — de a kormányzat is. A képviselők különféle szállodákból és lakásaikból siettek egyesével vagy csoportosan a gyűlés színhelyére, aminek napja régóta ismeretes volt, de a pontos színhely nem. A rendőri-polgári hatóságok persze nagyon hamar felderítették. így a gyűlés megnyílt, néhány szónoklat elhangzott, beszédet mondott néhány katalán képviselő, felszólalt Lerroux, s megjelent Iglesias is. Iglesias beszéde hangsúlyozottan „visszafogott" volt, de a felszólalók — köztük Iglesias is — méltósággal sürgették az alkotmányos szabadságjogok, így a szabad véleménynyilvánítás helyreállítását.63 58 Public Record Office. (A továbbiakban PRO). Foreign Office. (A továbbiakban F. O.) 371/3034/144880. 59 PRO. F. O. 371 3034/144880. 60 A. D. 480. köt. 61 PRO. F. O. 371 3034/145556. 62 A. D. 480. köt. 63 Moralo: i. m. 160.
