Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 103 márciusi ún. „tavaszi" konferenciája dolgozta ki, azonban az előzetes egyeztető tevékenység elmaradása miatt a lett belépési tervezet még a kongresszus által kiküldött bizottság előkészítő munkája után elnyert formájában is heves vitákat váltott ki. Közrejátszott ebben az is, hogy 1906 márciusi értekezletén az LSZDMP lemondott ugyan az OSZDMP föderatív átalakításának követeléséről (amit pl. 1905 júniusi II. kongresszusa még erőteljesen hangoztatott), és elismerte a területi képviselet elvét, az általa javasolt szabályzat azonban néhány ponton még megőrizte a korábbi föderalista vonzalmak nyomait.6 3 Az OSZDMP IV. kongresszusa által a nemzetiségi szociáldemokrata pártokkal való egyesülés ügyében kiküldött bizottság tevékenységéről a lettek esetében is Litvinov számolt be. Felolvasta, majd pontonként értelmezte az Egyesített KB és a lett párt képviselőinek bevonásával készített tervezetet. Ennek során legelőször is leszögezte, hogy az LSZDMP ezentúl a Lett Határterület Szociáldemokráciája nevet kívánja viselni, és olyan autonóm területi szociáldemokrata szervezetként lép be az OSZDMP-be, mely „a kerületében élő valamennyi nemzetiség proletariátusa körében" dolgozik, s egybehangolja „e terület valamennyi pártszervezetének tevékenységét". Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a párt elnevezéséről és működési körzetéről a lett határterület összes egyesülő szociáldemokrata szervezetének közös kongresszusa fog véglegesen dönteni. A tervezet második pontja értelmében a lett pártnak joga van arra, hogy az OSZDMP „közös programjának és taktikájának keretei között" önállóan intézze szervezetének minden ügyét, míg a 3. pont szerint saját kongresszusokat tarthat a terület pártmunkájának irányítására és szervezésére. Litvinov ezután áttért az ominózus 4. pontra, amely a későbbiekben nagy vitát váltott ki. Ez kimondta: „A Lett Határterület Szociáldemokráciájának helyi szervezetei a demokratikus centralizmus elve alapján épülnek fel, azzal, hogy biztosítják az egyes nemzetiségek proletariátusának az arányos képviselet jogát a párt összes helyi szervezetében és intézményében." Litvinov ezt úgy értelmezte, hogy a propaganda és az agitáció érdekében elkerülhetetlen a proletariátus megoszlása bizonyos nemzetiségi csoportokra, különösen Rigában, ahol orosz, lett, észt, litván és zsidó proletárok élnek, s nem értik egymás nyelvét. Ennek alapján az egyes szervezetekben számolni kell ezekkel a nemzetiségi csoportokkal a választások alkalmával is. A tervezet 5., 6. és 7. pontjai biztosították a lett pártnak, hogy képviseltethesse magát az összpárti kongresszusokon, az OSZDMP Központi Bizottságában, valamint a nemzetközi szocialista kongresszusok OSZDM P-küldöttségében. Végül az utolsó paragrafus lehetővé tette, hogy a Lett Határterület Szociáldemokráciája — tekintettel a különleges helyi viszonyokra — önállóan foglaljon állást az agrárkérdésben. 63 A lett szociáldrmokráeia 1906 előtti szervezeti fejlődéséről, elméleti állásfoglalásairól lásd Ja. P. Krasztiny: Revoljucija 1905—1907 gg. v Latvii. In: Revoljucija 1905—1907 gg. v nacionalnih rajonah Rosszii. Szbornyik sztatyej pod redakciej L. M. Ivanova, A. M. Pankratovoj i A. L. Szidorova. Moszkva 1955. 252—257. és 267—268. T. Ju. Burmisztrova i. m. 91—92. és Bruno Kalnins: The Social Democratic Movement in Latvia. In: Revolution and Politics in Russia. Essays in Memory of B. I. Nicolaevsky. Indiana University Press. Bloomington—London 1972. 134—141.
