Századok – 1987

FOLYÓIRATSZEMLE - Zarnowska; Anna: A munkásosztály kultúrája vagy a munkások kultúrája? A munkásosztály kultúrájának problémája Lengyelországban a századfordulón 1002

FOLYÓIRATSZEMLE 1003 A munkásosztály kultúrájának vizsgálatakor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az alakuló proletariátus nagyon is eltérő társadalmi eredetű csoportokat olvasztott magába. E csoportok tudati közelítése egymáshoz csak lassan mehetett végbe. Az újabb tanulmányok e változások első lépcsőjét a parasztsággal s az alsó középosztállyal meglevő kapcsolatok lazításában, második fokát a munkásosztály új, belső összetartásának létrejöttében látják. A családi kötelékeket a szomszédi, baráti kapcsolatok váltják fel. Megteremtődik az igény a (legalábbis elemi szintű) iskoláztatásra. A munkáskultúrát ért hatások közül a legerősebb a középosztályé, de jelentékeny a népi-paraszti kultúráé is: a városi folklórba népmesei elemek, népzenei hangzások kerülnek át. Az alakulás folyamata ugyanakkor hidat is teremt a különféle rétegek kultúrája között: a munkásság étkezési szokásaiban, egészségvédelmében, a családi élet normáiban, vallásosságában a paraszti kultúra nyomait őrzi, lakáskultúrájában (bútor) az alsó középosztály normáihoz igazodik, míg öltözködésében az értelmiséget vagy a burzsoáziát próbálja utánozni (ezért is van olyan nagy keletje a használt ruhának). E sokrétű kultúra egységének megteremtésében természetesen szerep jutott a munkásosztály mobilitásának s az indusztrializációnak, amely nemcsalta szakképzett munkások számának növekedését, de mozgalomba tömörülését is elősegítette. A változások külöi.jen természetszerűen a külsőségekben indulnak meg (mint pl. az öltözködés), s onnan terjednek a szellemi szférák felé. A lengyel történetírásban a közelmúltban több tanulmány foglalkozott a munkásosztály kultúráját befolyásoló változásokkal, a családi élet átalakulásával, az anya szerepével a munkáscsaládban (a feleség keresete Lengyelországban általában nélkülözhetetlennek számított, így az asszony dolgozni kényszerült), a munkások iskolai tanulásának kérdéseivel, de olyan általános műveltségbeli problémákkal is, mint a világnézet, vallásosság, politikai képzettség, olvasottság. De felmerült annak a kérdése is, hogy mennyire tud azonosulni a munkásság vezetői politikai céljaival. A szerzők figyelmeztetnek az osztály differenciált i voltára, aminek következtében kultúrája is a hierarchiának megfelelően alakul. A tömegkultúra és a munkásosztály kultúrájának összefüggéseiről ezzel szemben eddig kevés szó esett a lengyel történetírásban. A munkásosztály kultúrája vizsgálatának ma még számos bizonytalan metodológiai problémája van. A kutatók számára nehézséget okoz, hogy nem egyének, hanem csoportok és közösségek viszonyait kell vizsgálni, amiben eddig csekély eredményt értek el. Az új eredményekhez a források új vizsgálata és újraértékelése látszik szükségesnek. i (Acta Poloniae Historica 50. kötet. 1984. 231—256.) B. J. A folyóiratszemlét összeállította: ifj. Barta János (B. J ), Menyhárt Lajos (M.) és Molnár Tamás (M. T.).