Századok – 1987

FOLYÓIRATSZEMLE - Kotljar; N. F.: A városok és a feudalizmus kialakulása Oroszországban 991

FOLYÓIRATSZEMLE N. F. KOTUAR A VÁROSOK ÉS A FEUDALIZMUS KIALAKULÁSA OROSZORSZÁGBAN Az utóbbi években élénk polémia folyik a szovjet medievisták között a feudalizmus kialakulásáról a keleti szláv területeken. Ennek részeként is értelmezhető Kotljar cikke, amely a feudális viszonyok és a városok kialakulása közötti összefüggéseket, a kérdéssel kapcsolatos álláspontokat vizsgálja. A szovjet kutatók egy része a feudális viszonyok kialakulása függvényeként szemléli a korabeli városfejlődést. Mások ez utóbbit tekintik a feudalizációt serkentő tényezőnek. Valamilyen összefüggést azok is tételeznek, akik vitatják pl. a Kijevi Oroszország feudális jellegét, s az általánosan elfogadott 9. sz. helyett a 12—13. századra datálják a feudális viszonyok kifejlődését. E felfogás egyik képviselője a leningrádi I. Ju. Frojanov, aki számos tanulmány mellett 1980-ban publikálta a Kijevi Rusz'-ról szóló monográfiáját. Könyvében törzsszövetségnek, illetve rabszolgatartó társadalomnak írta le az első keleti szláv államot. A nézetét osztó kutatók némelyike még tovább ment, s a 14—15. századra tette az oroszországi feudalizmus kialakulását, amikor általánossá vált a nagybirtok feudális formája. Álláspontjuk alkalmat ad a szerzőnek arra, hogy elmélkedjen a társadalmi formációk klasszikus, modell értékű változatairól, illetve variánsaikról, valamint a kialakulási folyamat kronológiai kereteiről. Megítélése szerint a konkrét történeti valóságban nem mutatható ki a klasszikus modell — a maga összes ismérvével, hanem néhány alapvető paraméterrel jellemezhető variánsok léteztek. Ezek egyike a keleti szláv területek feudalizációja, mint lassú, több évszázados folyamat, amelynek keretében vizsgálható a térségben a korai városfejlődés. Rámutat arra is, hogy a korafeudális viszonyok (8—9. sz.) is a feudális formáció fejlődési stádiumát, szerves részét képezték, nem csupán az érett szakasz, s ezért a korabeli városfejlődés a feudális viszonyok elemét képezte. Vitatja, hogy törzsi-nemzetségi állapotok uralkodtak volna a 8—10. században, s ezek keretében fejlődtek ki városias települések. Azt az összefüggést is fontosnak tartja, hogy az állam kialakulása osztály- (feudális) viszonyok függvénye, tehát a Kijevi Rusz' feudális állam volt, s városai a feudális viszonyok szerves részeiként értelmezendők. A városképződés tényezőiről is több felfogás él a szovjet szakirodalomban. Frojanov és Mavrogyin szerint pl. törzsszövetségek kereteiben is kialakulhattak központok, a későbbi feudális városok alapjai. Általánosabb az a felfogás, hogy a mezőgazdálkodás adott fejlettségi szintje, a földművelés és a kézművesség elkülönülése, az osztályviszonyok kialakulása jelenti a városképződés előfeltételét. Szerzőnk a különböző komponensek dialektikus kölcsönhatását tartja meghatározónak. Egymást indukáló folyamatokként fogja fel a termelőerők fejlődését (a mezőgazdaság, a kézművesség szétválása), a feudális társadalmi viszonyok kialakulását és a védelmi funkciókkal is rendelkező államhatalom megjelenését, mint politikai tényezőt. Elsődlegesen a „Poveszty vremennih lett" szövegét idézgeti, s annak alapján körvonalazza a korai keleti szláv városok funkcióját, illetve ennek változásait, de archeológiai eredményekre és a vonatkozó irodalomra is támaszkodik. A városok és környékük kapcsolatát is vizsgálja. Gazdasági és (vagy) politikai funkciókat egyaránt betöltöttek. Az utóbbiakat számos szerző úgy is értelmezi, mint a feudális széttagoltság bástyáit, amelyek körül fejedelemségek szerveződtek. A közelítési módok sokfélesége ellenére a szovjet kutatók álláspontjainak közös vonása, hogy immanens folyamatként értelmezik a városok kialakulását a keleti szláv társadalmakban. E tekintetben is kivételt képez Frojanov álláspontja, aki analógiák alapján igyekszik argumentálni a korai keleti szláv városokkal kapcsolatos felfogását. A dór bevándorlás előtti