Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez. Magyarország a dualizmus korában VI. 1913-1914. (Ism.: Jeszenszky Géza) 988
974 TÖRTÉNETI IRODALOM 988 Németországról írt szócikkét Verley azzal kezdi, hogy nincs egyetértés a történészek között abban, mikorra tehető a német ipari forradalom kezdete. Az egyik csoport az 1830-as évekre voksol, mert egy innovációs hullám figyelhető meg ekkor, míg a másik a nehézipar indulásához kapcsolódó 1850—1873 közti periódust tartja meghatározónak. Verley szerint a bizonytalanság oka az, hogy német területen az iparosítás három fázisban zajlott le, melyet 1850-től 1914-ig egy folyamatos gyorsulás követett. Az egységes megítélést az is nehezíti, hogy a német fejlődés néhány regionális pont köré — Szilézia, Szászország, Rajna-vidék, Berlin, Vesztfália — csoportosult. A francia és angol fejlődéssel összevetve a döntő különbség abban állt a 18. század végén, hogy a német gazdaság kimaradt a tengeri kereskedelemből. A napóleoni korszak hatását a szerző abban összegzi, hogy elterjedt a francia oktatás, s megfigyelhető a nacionalizmus ébredése, amely a modernizációra is ösztönző hatással volt. Az 1815 utáni fejlődésben a Zollverein szerepe vitatott. Sok történész mozgatóerőt tulajdonít neki, Verley viszont azt hangsúlyozza, hogy 1860 előtt a német belső piacnak nem volt összetartó, összefogó ereje. Verley könyve szinte kizárólag Nyugat-Európa és Amerika ipari forradalmának kérdéseivel foglalkozik, egy szócikket azonban a periféria szerepének is szentel. Ez a néhány oldalas összegzés azonban csak ahhoz elegendő, hogy kiemelje az Európa-közi kereskedelem fontosságát. Ezt követően egy-két gondolat erejéig bemutatja, hogy az európai periféria országai mely gazdasági ágazatokkal kapcsolódnak a nemzetközi kereskedelemhez. E perifériában Dániát emeli ki, mint egyedüli országot abban, hogy az iparosítás a mezőgazdaság fejlődésére alapozódott. E nyugat-európai egyoldalúság ellenére is a könyv kitűnő, s nemcsak tartalmában vagy a már említett formájában nyilvánul meg ez, hanem abban is, hogy minden szócikk után a legújabb irodalomból kap bibliográfiát az olvasó, a könyv végén pedig statisztikai függeléket, térképeket s szólexikont talál. Ez persze a kiadót is dicséri, hiszen Patrick Verley könyve egy sorozat részeként jelent meg, melyben neves szakemberek egy-egy témát hasonló módszerekkel dolgoztak fel, a fasizmustól az asztronómiáig. Csak sajnálni lehet, hogy ennek a sorozatnak nincs magyar megfelelője. Majoros István IRATOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉS TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS KORÁBAN VI. 1913—1914 ÖSSZEG YŰJTÖTTE ÉS JEG YZETEKKEL ELLÁTTA : KEMÉNY G. GÁBOR KIADÁSRA ELŐKÉSZÍTETTE: KEMÉNY GÁBOR Tankönyvkiadó, Budapest, 1985 Nagy örömmel vette a hazai és külföldi tudományos közvélemény az „Iratok ..." immár jó húsz éve folyamatban lévő kiadványsorozatának újbóli megindulását, bár sajnos az öröm gyásszal párosul. A sorozat kezdeményezője, gyűjtője, a minden kiadási akadályt legyűrő szerkesztő nem érte meg életmüvének beteljesülését: az utolsó kötetek anyagának összegyűjtését jórészt befejezve, a szerkesztési munkálatok közben vetett véget nagy eredményeket hozó munkásságának a korai halál. Kemény G. Gábor évtizedeken át az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt, s a nemzet könyvtárában erősödött meg benne a meggyőződés, hogy a szellemi maradandóság kulcsa az alkotás, a leírt és még inkább a kinyomtatott szó és gondolat. De az „Iratok. . . "-kai jóval többet ért el, mint hogy a címleírások bekerültek a nemzeti emlékezet katalógusába: Kelet-Közép-Európa talán legsúlyosabb, s kétségkívül legtartósabb politikai-társadalmi kérdésének, a nemzetiségi (kisebbségi) kérdésnek a humanista, toleráns megközelítését, a Duna-völgyi megbékélést szolgálta józan érvekkel, elgondolkodtató tények összegyűjtésével s személyes példájával. Hogy
