Századok – 1986
Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I
92 KISS Z. GÉZA megmozdulásában benne lesz explicite vagy implicite az a keserűség, hogy véglegessé vált a közös földért való harcban elszenvedett veresége. 1848 áprilisától törvény szentesíti azt! A tavasz múló hónapjai máskor együtt teltek a robot növekedésével, a nyarat pedig azért várta egyház és földesúr, hogy megtizedelhesse (két sorral) jobbágyai évi munkájának gyümölcsét. Az előbbre jutás most ezeknek megtagadásával, vagy legalább szabotálásával járt együtt. Az emberek tudták, hogy végleg lejárt a robotolás ideje, és ezt a meggyőződésüket adott esetben ki is fejezték. A vajszlói uradalom jobbágyai például, amikor május 7-én a főtiszt felszólította őket, hogy térítsék meg a félévi robotelszámolás különbségét, azt válaszolták, hogy fizetni csak akkor fognak, ha a követelés jogosságát a környező uradalmak jobbágyai is elfogadják. Később arról is tudomást kellett szereznie a főtisztnek, hogy a „lakosok" nem hajlandók a felesleg földek után sem fizetni, sem dolgozni, és azt ismételgetik, hogy „. . . a Robotnak szolgálati ideje már lejárt". Az emberek az uradalomban nyárra már nem vállalják a robot pótlására javasolt különböző részes megoldásokat sem. A vajszlói tiszttartó például június 10-én utasítást kap, hogy a szokott robot helyett harmadosban kaszáitasson, de senki sem vállalkozik, mert szálló hírekből úgy tudják, hogy a szomszéd uradalmak ekkor már felében adják ki a kaszálást, vagy napszámot fizetnek.11 2 Az ormánsági parasztságnak a földesúr számára végzett munka félbehagyásánál is korábbi válasza volt az idők változására, saját munkájának alapos felértékelése. Kelemen kanonok már a pécsi március eseményeit kommentálva azt írja, hogy „.. . volt olyan szemtelen paraszt a ki midőn a káptalan ölfáját akarta hordatni, egy öl fának behordásáért 10 forintot kért pengő pénzben".11 3 Kardhordó Kálmán meg azt közli, hogy 1848 tavaszán a sellyei uradalomban a gyalog napszámért 1 pengő forintot, 1 hold megszántásáért pedig 10 forintot is elkértek a jobbágyok.11 4 Az események lassú áradásába új színt hozott május vége, amikor az első népképviseleti választásokat előkészítendő, megkezdődtek Baranyában is a jelölőgyűlések. Sokak meglepetésére ekkor javasolta falusi értelmiségiekből álló baráti körének Munkácsy Albert szaporcai lelkész, hogy a siklósi kerületben léptessék fel Táncsics Mihályt.11 5 A Táncsics jelölése nyomán kirobbant helyi szenvedélyek azt mutatják, hogy a nagy fordulat nyomán politikai tényező lett a nép az Ormánságban is.11 6 Helyzete most annyival lett jobb, mint korábban, hogy nem szabhatta meg közvetlen teendőit se hajdú, se ispán, s cselekedett, ahogy mindennapi érdekei 1,2 A vajszlói eseményekhez Kiss Géza 1980. 202—204. 113 Bárányi Helytörténetírás 1973. 212. 1,4 Kardhordó 1973. 98. 115 Rúzsás 1964. 186. és köv. 116 A Táncsicsot jelölő csepelyi gyűlés utáni viszonyokhoz bővebben Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel 1848—1849. évi tevékenységére. Baranyai Helytörténetirás 1973. 117—119. — Lásd még Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben Baranyai Helytörténetírás 1973. 22.
