Századok – 1986

Krónika - Magyar Történelmi Társulat hírei 910/IV

KRÓNIKA 913 Az új vezetőség megválasztásáig Pach Zsigmond Pál akadémikus látta el az elnökséget. Megköszönte a lelépő elnökség munkáját, majd felkérte Székely Györgyöt, a jelölőbizottság elnökét, hogy számoljon be a bizottság munkájáról. Székely György ismertette a jelölés szempontjait, az igazgatóválasztmány rotációjának mértékét és az új vezetőségre tett javaslatokat. A szavazás után a szavazatszedő bizottság elnöke, Stier Miklós ismertette az eredményt. 182 szavazatból 177 volt érvényes. Balogh Sándort 173 szavazattal elnökké, Szakály Ferencet 176 szavazattal főtitkárrá választották. Alelnökök lettek: Erényi Tibor 140, Incze Miklós 138, Liptai Ervin 155, Orosz István 136 és Szabolcs Ottó 148 szavazattal. Titkárok lettek: Hanák Gábor 169, Horányi István 156, Izsák Lajos 176, Mann Miklós 166, Sipos Levente 173 szavazattal. A listára felkerült többi névre adott szavazatok száma olyan kevés volt, hogy megválasztásukra nem volt esély. Az igazgatóválasztmánynak a szükséges rotáció után 18 új tagja van. A hatvantagú igazgatóválasztmány az 1986—90. évekre: Anderle Ádám, H. Balázs Éva, Barta Gábor, Benda Kálmán, Berend T. Iván, Bertényi Iván, Borús József, Buzási János, Czuth Béláné, Diószegi István, Ember Győző, Glatz Ferenc, Granasztói György, Gyimesi Sándor, Hanák Péter, Harsányi Iván, Hegyi Klára, Huszár János, Irinyi Károly, Jóvér Béláné, Kanyar József, Kiss Kálmán, Kristó Gyula, Kosáry Domokos, Kósáné Jónásch Julianna, Makkai László, Mucsi Ferenc, Nagy József, Ormos Mária, Pach Zsigmond Pál, Palotás Emil, Pál Lajos, Pintér István, Pritz Pál, Pölöskei Ferenc, Praznovszky Mihály, Rázsó Gyula, Rottler Ferenc, Siklós András, Sipos Péter, Spira György, Szabad György, Szabó Imre, Szántó Ferenc, Székely György, Szokolay Katalin, Szűcs Jenő, Tilkovszky Lóránt, Tóth István, Tölgyesi László, Urbán Aladár, Urbán Károly, R. Várkonyi Ágnes, Vass Henrik, Vladár Ervin, Vida István, Vörös Károly, Vörös László, Waczulik Margit és Zachar József. Az elnöklő Pach Zsigmond Pál megköszönte a Kónya Sándor vezetésével működő előkészítő bizottság munkáját. A jelölőbizottság ajánlásait a tagság nagy többséggel elfogadta. Megköszönte továbbá Makkai László, Vass Henrik és Szabolcs Ottó eddigi fáradozását, Székely György és Stier Miklós közreműködését a szavazás megejtésében, és felkérte az új elnököt, Balogh Sándort, hogy vegye át az elnöklést. Balogh Sándor megköszönte az iránta és az új tisztségviselők iránt megnyilvánult bizalmat, és röviden vázolta programját. A második napon folytatódott a tudományos program, melynek elnöke Szabolcs Ottó volt. Megnyitója után Horányi István „Viták az iskolai történelemtanítás művelődési anyagáról"; Mátrai Zsuzsa „Viták a társadalomtudományos képzésről"; Vladár Ervin „A jelenkor tanítása a középiskolában"; Biró Ferencné „A történelemtanítás módszereinek és eszköztárának alakulása az utóbbi 30 esztendőben" és Huszár János „A jelenkor tanításának gyakorlati tapasztalatai az általános iskolában" címmel tartottak előadást. A hozzászólások során Czuth Béláné a tanárok munkakörülményeiről, az információ gyorsításáról — ebben a vonatkozásban a História érdemeiről —, az állásfoglalások felelősségéről, az ifjúságban a demokratikus magatartás és a szemléleti biztonság kialakításának szükségességéről s a tananyag problematikájáról beszélt. Kiss Kálmán a jelenkor tanításával kapcsolatos nehézségeket, a módszertani lehetőségek felhasználását vázolta (helytörténet jelentősége, szaktudományi tájékoztatás, több kiadvány stb.). Jóvér Béláné a tankönyvek lektorálása kérdéseit vetette fel, és a bibliográfiák használatának szükségességét hangsúlyozta. Járai Erzsébet kezdő tanárként felhívta a figyelmet a szakmunkásképző iskolatípusban végzendő munka buktatóira. A tantervben — heti 1 órában — az őskortól a jelenig kell eljutni. Juhász András általános iskolai vezető szakfelügyelő pedagógiai problémákat vetett fel. Az alsó fokú oktatási anyag felsősöknek szól, a felsőben már sok fogalmat kell ismerni. Ehhez a tanulási technika elsajátítását is meg kellene ismertetni. A hozzászólóknak először Horányi István és Biró Ferencné válaszolt. Vladár Ervin szerint ezt a vitát érdemes folytatni. Mátrai Zsuzsa véleménye szerint a tantervek készítésénél tisztázni kell a „fogalmi készleteket", és ezt kell tanítani. Huszár János a tankönyveket pozitívan ítélte, és hangsúlyozta a pedagógus közvetítő szerepének jelentőségét. Szabolcs Ottó, az ülés elnöke zárszavában megállapította, hogy e vita előreviszi a történelemtanítást. Hangsúlyozta a tudomány és az oktatás együttműködésének szükségszerűségét, e kétoldalú viszony további erősítésének fontosságát. Megköszönte a hallgatóság részvételét, és a közgyűlést bezárta.