Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 661 angol kereskedőség már az 1370-es évektől más Hanza-városok kereskedőivel azonos jogokat élvezett Danzigban, s a flandriai piaccal való kapcsolatok korlátozása nagymértékben előmozdította a 15—16. századi Európa egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának, a London—Antwerpen—Köln—délnémet városok útvonalának megerősödését.69 A Hanza-városok szövetségének elődje, a Gotlandi Kereskedőtársaság az orosz és skandináv területek, valamint Északnyugat-Európa közötti rendszeres gazdasági kapcsolatok megteremtésére alakult a 12. század közepén, s ennek a korai kapcsolatnak volt a szerves folytatása a 14. században a novgorodi Hanza-kontor. A Balti-tenger vidékén élő népek gazdasági kapcsolatainak egyik legfontosabb szervezője Visby volt a 11—12. században, s a nyugat felé irányuló aktív orosz kereskedelem Lübeckben és itt létesített kapcsolatot más országok kereskedőségével. A Balti-tengeri aktív orosz kereskedelem megszűntével, s a Gotlandi Kereskedőtársaság novgorodi lerakatának, a Gót-udvarnak és a Szent Olaf templomnak megalapításával a hajózási technika és a kereskedelmi szervezet fejlettsége folytán továbbra is megőrizte vezető szerepét az orosz területekkel való kereskedelemben.70 69 Hirsch, Th. 1858. 98—99.; Lemosse, M.—Boulet. M. 1950. 326—327.; Bruns, Fr.— Weczerka, H. 1967. Bd. 2. 496.; Wee, H. van der 1963. Vol. 2. 113. 10 Az aktív orosz kereskedelem megszűntét feltételezi a Balti-tenger felé Kulischer, J. 1925.123. Ezzel szemben az orosz kereskedők visbyi Szent Miklós templomának és kereskedelmi lerakatának 14. századi működését említi Johansen, P. 1953. 141. és Andersson, I. 1950. 92—97. Novgorod 12—13. századi gazdaságtörténeti forrásai azt erősítik meg, hogy a Gotlandi Kereskedőtársaság létrejöttével az orosz kereskedőség üzleti tevékenysége továbbra is kiterjedt a Baltitenger vidékére, bár kétségtelen, hogy a késő középkor folyamán egyre kevésbé terjedt ki annak nyugati peremére. „Mindenekelőtt akarjuk, hogy a novgorodi követek és minden novgorodi békében közlekedhessen német földön és a gót partoknál, hasonlóképpen akarjuk, hogy a németek és a gótok kellemetlenség és bántódás nélkül jöhessenek Novgorodba. Amikor a novgorodi nagyfejedelem Novgorodban meghal, vagy a német Németországban, a vendégek békében, kellemetlenség nélkül hazamehetnek. S amikor az Isten fejedelmet állít, a békét ismét meg kell erősíteni, enélkül nincs béke az országban." Goetz, K. L. 1916. 1189: Nr. 1.; BAJI К, С. H. 1949. Но. 28. „A novgorodiak kereskedjenek kellemetlenség nélkül a gót partokig, és a németek, gótok és latin nyelvet beszélő mindenféle népek kereskedhetnek Novgorodban az ősi béke szerint." Goetz, K. L. 1916. 1259: Nr. 1. Visbynek ez a különleges helyzete 1293-ban szűnt meg, majd hat év múlva, 1299-ben a westfáliai és vend városok lübecki gyűlésén a Gotlandi Társaság feloszlatását hivatalosan elrendelték. „A mi színünk előtt megjelent Velynnek mondott Ludolfus úrnak, aki Visby legtiszteletreméltóbb férfiainak és tanácsurainak követe, tudomására lett hozva, hogy a lübecki tanácsuraknak az a nyomatékos kívánsága, hogy a pecsétről és a kereskedőközösség jogáról való gondoskodással bízzák meg." HR I. 1. Nr. 71. „Elrendeltük továbbá a városoknak, hogy a gotlandi pecsétet nem használhatják, ugyanis az csak a kereskedők közösségének volt megengedve, hogy azzal pecsételhetnek, minthogy más városok ezzel nem rendelkezhetnek, ezek a városok saját pecsétjükkel rendelkezhetnek, és polgáraik ügyeit aszerint intézhetik és pecsételhetik meg." HR I. 1. Nr. 80. L. még Jahnkuhn. H. 1958. 453.
