Századok – 1986

Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III

642 FEKETE LÁSZLÓ H. Pirenne-nek az 1910-es években tett megállapítása, hogy a középkori gazdaság és társadalom egyensúlyzavarairól beszélhetünk, ami már a 14. század első évtizedétől, valószínűleg az 1315—1317-es nagy európai éhínségtől fellépett. Azóta a holland és belga történettudomány, részben a pirenne-i indíttatásra, feltárta a 14—15. század válságos éveinek történetét, így a németalföldi gazdaság kritikus időszakai voltak az 1302—1317,1338—1370, 1380—1390, 1400—1405, 1415—1417, 1437—1439, 1481— 1483 és 1488—1490 közé eső évek; s a németalföldivel közel egy időben hasonló jelenségek léptek fel Északnyugat-, Nyugat-Európa más régióinak gazdasági életében.2 A nagy európai pestisjárvány csak egy végső lökést adott a társadalom rejtett gazdasági egyensúlyának megbomlásához, s a 14/15. század válságos éveit tekintve egy időben elnyújtottabb, strukturális krízisről beszélhetünk, amelyet külső tényezők önmagukban nem váltottak volna ki. A mezőgazdaság szférájában megfigyelhető jelenségek — népességcsökkenés és szekuláris dekolonizáció, a falu településszerkezetének átalakulása, pusztásodás, talajerózió, a szántógazdálkodás és az állattenyésztés arányainak megváltozása, a mezőgazdasági termeivények árának csökkenése, a földbérlet és járadékok csökkenése, a napszámbérek emelkedése — kétségtelenül a depresszió tünetei, s a középkori Európa agrárius jellegénél fogva ezek mély hatást gyakoroltak a gazdaság más területeire is. Azonban a város és a vidék közötti cserearányok megváltozása, a textilipar, a bányászat, a fémfeldolgozás terén végbement technikai újítások, a távolsági kereskedelem térbeli kiterjedése révén a középkori városfejlődésben nem jelentkeznek a gazdasági depresszió tünetei, s ha vannak is lemaradók — mint Troyes, Bar-sur-Aube, Lagny-sur-Marne, Provins és mások — az általános gazdasági prosperitás tovább folytatódott. Az ipari és az agrárszektorban végbemenő ellentétes folyamatok miatt nem beszélhetünk a feudalizmus általános kríziséről, hiszen a város lakosaival, gazdaságával, partikuláris jogaival része a feudális gazdasági-társadalmi formációnak, s ha bomlasztja is annak tradicionalizmusát, egyúttal be is épül a feudalizmus változó, fejlődő rendszerébe. Az európai gazdaság erővonalainak átrendeződése a nemzetközi kereskedelem hálózatában alapvető változásokat idézett elő, de ami az egyik régióban a középkori „kereskedelmi forradalom" megszűntét, másutt, mint Észak-Itáliában, a Londontól Novgorodig, Stockholmtól Krakkóig terjedő Hanzaterületen a városi gazdaság és a távolsági kereskedelem új expanziójának kezdetét hozta. 2 H. Pirenne elméleteinek legteljesebb összefoglalását 1. Pirenne, H. 1963. 141. A németalföldi, különösen a flandriai válságperiódusokhoz 1. Scholliers, E. I960.; Verhulst, A. 1964. 205—235.; Verhulst, A. 1964.; Wee, H. van der 1965.; Wee, H. van der 1978.; Wee, H. van der 1963. 209—225.; Wee, H. van der 1963. Vol. 1—3.; Werveke, H. van 1959. 5—14.; Werveke, H. van 1967.