Századok – 1986

Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I

A FÖLDESÚRI BIRTOK ÉS PARASZTFÖLD AZ ORMÁNSÁGBAN 1767- 1867 55 6. táblázat A lelki föld telekátlag szerimi megoszlása Telekátlag Helységek száma Telki föld terjedelme (kh) Telek nélküli — — 0,01—0,12 — — 0,13—0,25 2 590 0,26—0,50 18 7 760 0,51—0,71 22 11 499 0,76—1,00 3 1 626 1,01—1,50 — — Összesen: 45 21475 7. táblázat A lelki föld százalékos megoszlása Telekátlag Helységek százalék Telki föld százalék Telek nélküli — — 0,01—0,12 — — 0,13—0,25 4,44 2,75 0,26—0,50 40,00 36,14 0,51—0,75 48.89 53,55 0,76—1,00 6,67 7,57 1,01—1,50 összesen: 100,00 100,01 százalékában 0,5 alatt van a telekátlag; ezekben a községekben találkozunk majd a nehézsorú ormánsági fertályos parasztokkal, akik gyakran jutnak olyan helyzetbe, hogy élni kevés, meghalni sok a jövedelmük. A „szomorú" nagy szükség tanítja majd meg arra keserű igazságra leghamarább, hogy aki képtelen „jobb móddal" folytatni életét, az kénytelen csökkenteni a fogyasztók számát a családban. Ugyanakkor fontosnak tartjuk annak kiemelését is, hogy viszonylag magas, mintegy 55 százalék a 0,51—0,75 közötti telekátlagú falvak száma. Olyan korszakban, amikor manualjsan végeznek szinte minden munkát, amikor rendszerint több ember összefogott munkája kell egy-egy munkafolyamathoz, a szántástól-vetéstől, a berkesbokros részek szüntelen tisztogatásáig, az uradalom és a jobbágygazdaság differenciált szükségleteinek ellátásáig, csak tehetősebb gazdák képesek (rokonokból, vagy idegenekből) népesebb háztartást fenntartani. Itt van az egyik fő területe az Ormánságban oly sokáig fennmaradó nagycsalád-rendszernek. Ezen belül is fel kell még figyelnünk arra, hogy a kora középkorig visszanyúló két egyházi birtokon, a káptalan drávai kerületében és a vajszlói uradalomban a 0,57 tizedes megyei átlagot is felülmúló 0,61 százados átlagértékekkel találkozunk. Itt ugyanis az egyházak ismert