Századok – 1986
Krónika - Magyar Történelmi Társulat hírei T 578/II
580 KRÓNIKA középiskolában; Mohos Sándor: Történelemtanítás és film; Kazal János: A rádió történelmi műsorairól Hanák Gábor: A televízió történelmi műsorairól; Horányi István: Történelemtanítás és televízió, éí Zsoldosné Olay Agnes: A tömegkommunikációs eszközök hatása az iskolai történelemoktatás gyakorlatára címmel tartottak előadásokat. Walter Fürnrohr a nürnbergi egyetem professzora, Adam Suchonski az opolei pedagógiai főiskola tanára, Horst Diere a hallei egyetem tanára, Jana Kovarikova a prágai egyetem tanára nagy aktivitással vettek részt a vitákban, és az általuk képviselt területek tapasztalatairól sokoldalú képel adtak. A kerekasztal-beszélgetéseket kiegészítette Bokor Péter bemutatója a Századunk c. tv-sorozat egyik részletéből, mely rendkívül nagy érdeklődést és elismerést váltott ki különösen a külföldi kollégákból. A hasznos és sok tanulságot eredményező konferenciát — állapították meg a résztvevők — további, hasonlóan jó színvonalú megbeszéléseknek kell követnie. A MTT., a Társulat Nógrád megyei csoportja, az Országos Pedagógiai Intézet és a Nógrád megyei Pedagógus kabinet közös rendezésében: Az 1945. utáni történelem tanításának kérdései címmel 1985. február 7—8-án országos konferencia volt Salgótarjánban. Berki Mihály a megye nevében köszöntötte a hallgatóságot, majd Csorna Gyula az OPI igazgatója nyitotta meg a tanácskozást. Szabolcs Ottó: Az iskolai történelemtanítás 40 éve; Czuth Béláné: A főiskolai történelemoktatás 40 éve; Vladár Ervin: A tananyag differenciált kiválasztása és oktatása egyes iskolatípusokban című előadásait, Fötdessy László: A történelemtanítás tapasztalatai Nógrád megyében; Zsoldosné Olay Agnes: Történelemtanítás egy tanár szemével; és Kovács Andrásné: Egy budapesti történelemtanár tapasztalatai a történelem oktatása során cimü korreferátumai egészítették ki. A konferencián részt vett Orbán Sándor és Izsák Lajos, akik a pedagógiai szempontok mellett a történettudomány metodikai szempontjainak érvényesítését hangsúlyozták. A mindvégig teljes létszámmal résztvevő hallgatóságot nagy aktivitás jellemezte. Felvetették a tankönyvek problematikáját, az óraszám emelésének szükségességét, a fakultáció tapasztalatait, az érettségi tételek kidolgozását, a történelemtanárok továbbképzésének fejlesztését, a tanári szabadság kereteit, lehetőségeit, az iskolák kezdeményező szerepének jelentőségét, és mindezek összegzéseként a tanári felelősség kérdését. A konferencia igen tanulságos és hasznos volt. A Nógrád megyei csoport vezetői Horváth István elnök és Praznovszky Mihály titkár munkájának eredményeként a tudományos program sikeréhez a jó körülmények is biztosítva voltak. A MTT és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem 1985. március 29-én II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából tudományos ülést tartott Budapesten. Pölöskei Ferenc elnöki megnyitója után H. Balázs Eva: Két politikai pólus között; Kalmár János: Erdély a rastatti béketárgyaláson; Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi; Kovács Ilona: Rákóczi alkotói módszere; Takács Imre: Pastor absque ovibus — A karácsonyi elmélkedés forrásaihoz; R. Várkonyi Agnes: A Confessio értékrendszere; Tarnai Andor: A consultatio Magyarországon; Hopp Lajos: Mikes a rodostói könyvtárban; Benda Kálmán: A Rákóczihagyomány címmel tartottak előadást. A MTT. a Magyar Néprajzi Társasát, az Országos Pedagógiai Intézet és a Hajdú-Bihar megyei Tanács: Történelem és néprajz címmel rendezte meg országos konferenciáját Debrecenben 1985. április 5— 6-án. Az ülésszakot a megye nevében Ónosi László nyitotta meg, majd Balassa Iván: A néprajz, mint történeti tudomány és Makkai László: A történettudomány mint a nép történetének tudománya címmel tartotta meg bevezető előadását. Ezután Paládi-Kovács Attila: Helytörténet —- tájtörténet és néprajz; Faragó Tamás—Benda Gyula: A tájtörténet szerepe a magyar történetírásban; Orosz István: A regionális történeti kutatások helyzete és lehetőségei Magyarországon; Csilléry Klára: A magyar népművészet korszakai és Benda Kálmán: A magyar népi művelődés korszakai című előadásaira került sor. A felkért hozzászólók: Olgyai Andrásné, Horányi István, Szamosújvári Sándor, Varga Gyula, Balassa M. Iván és Filep Antal a történelemtanítás, a néprajz, a művelődéstörténet szempontjaiból közelítették meg a kérdést, és sokoldalúan vizsgálták az elért eredményeket, kijelölve még elvégzendő feladatokat is. A nagy érdeklődésre számottartó konferencia programjában múzeumlátogatás és kiállítás megnyitás is szerepelt.
