Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 449 teljes következetességgel, a IV-es kissé következetlenül alkalmaz: a történelmi személyek arcképe, szobra vagy esetleg karikatúrája alá írt jellemzést. Persze ezeknek is inkább a szövegben lenne helyük. És vessük fel itt befejezésül a történelmi példaképek, eszmények kérdését, amiről vita alakult ki az oktatási reform előkészítése során. A vitában uralkodó felfogás elvetette a példaképek gondolatát arra való hivatkozással, hogy a tanulók egyre jelentősebb része nem példaképeket, hanem magatartásmódokat választ. Hiszen olyan történelmi személyiség még csak akad, aki tökéletesen kifejezi a maga korát, olyan azonban aligha, aki megfelelne a mai fiatalok erkölcsi és emberi elvárásainak.5 3 Ez az álláspont összekeveri az értékfogalmat és az eszményt, ezért téves. Az eszmény kevesebb is, több is az értéknél. Kevesebb, mert mindig csak részlegesen, értékszempontból közömbös vagy éppen negatív elemekkel együttesen tükrözi az értéket, vagyis az adott világnézet alapján elvárt magatartást. Ugyanakkor több is, mert konkrét-egyedi megjelenésével megfoghatóbbá teszi, „emberközelbe hozza" a személyében, tevékenységében manifesztálódó értéket. Éppen ezért a nevelés soha, semmilyen fokon nem nélkülözheti az eszményeket, nem mondhat le az értékeknek a személyes adottságok útián való realizálásáról, mert ezzel tulajdonképpen az értékekről mondana le. Eszmények nélküli ifjúság tehát nincs és nem is lehet. Érzelmi sivatag A hazafiság és nemzetköziség ideológiájával kapcsolatban reflektálnunk kell még az érzelmi nevelés helyzetére, már csak azért is, mert az oktatási reform előkészítése során ez is vita tárgya volt. Ennek során helyesen hangsúlyozták, hogy külön, direkt érzelmi nevelésről nem beszélhetünk, csak az értelmi és az akarati neveléssel való egységéről,5 4 de ennél tovább, vagyis az érzelmi nevelés lélektanának, módszereinek, formáinak kidolgozásáig nem jutottak. Pedig a terjedő racionalista szárazság, érzelmi elsivatagosodás nemcsak nevelésünk zöld övezetét, üde vegetációját teszi tönkre, hanem ezzel együtt nevelésünk hatékonyságát, vonzóerejét is csökkenti. Az erre vonatkozó vizsgálatok elszomorítók. Az Országos Pedagógiai Intézet által tanárok közt végzett vizsgálatokon — hogyan váltak be a tankönyvek — mind a négy tankönyv alacsony átlagértéket kapott az érzelmi nevelés hatékonysága szempontjából. Ezt a KISZ tankönyvvitáin résztvevő tanulók azzal magyarázták, hogy a tankönyveknek a magyar történelemmel foglalkozó részei „szégyenlős nemzeti érzéseket" táplálnak beléjük. A tanárok két okra vezetik vissza a hiányosságot. Az egyik az egyetemes és a magyar történetnek az utóbbira nézve kedvezőtlen aránya, a 53 Szabolcs Ottó: Mi lesz a példaképpel? Történelemtanítás 1978/1. 6—8. — A cikk válasz Szabó Károly A történelmi példaképadás zavarai. Történelemtanítás 1978/1. 2—5. c. írására. 54 Szabolcs Ottó: Érzelmi nevelés a történelemtanításban. Történelemtanítás 1981/6. I—3. 1 5 Századok 1986/2
