Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
430 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK európai történeti régió történetének szintézisével, „csak" — bár ez sem kevés — ennek történeti-politikai koncepciójával, történeti képével, amelyet Kosáry Domokos dolgozott ki. Az ő modell-elképzelésének lényege az, hogy Európa történeti struktúrája a fejlettebb központi zóna és az elmaradottabb peremzónák tartós együtteséből állt, amely azonban hosszabb távon maga is változásoknak volt kitéve, így míg a feudalizmus kialakulása idején Franciaország, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején már az az Anglia lett a kapitalista fejlődés epicentruma, amely korábban a középkori Európának még csak egyik peremországa volt. Kelet-Közép-Európa, a nagy peremzónák egyike, amelyhez Magyarország is tartozott, néha erősebben lemaradt a fejlődésben, mint a 16—17. században, máskor pedigjobban felzárkózott hozzá, mint pl. a 14., majd a 18—19. században.26 Sajnos, e hosszú folyamatok történeti elemzése, a lemaradás és a felzárkózás, a modernizáció törekvéseinek egymást keresztező harca hiányzik a tanterv koncepciójából. Enélkül pedig tágabb hazánk, Kelet-Közép-Európa tárgyalása sem lehet több, mint a szomszéd országokhoz és népekhez fűződő kapcsolataink kiemelése, az azonos vagy eltérő fejlődési tendenciákra, vonásokra való nyomatékos utalás. Nagyobb előrehaladás ezen a területen csak az Osztrák—Magyar Monarchia történetének tárgyalásában várható, amely négy évszázadon át a kelet-közép-európai népek együttélésének, együttműködésének és egymás elleni harcainak politikai kerete volt, és amelynek története iránt nemcsak tudományos, de művészeti téren is óriási az érdeklődés. A kelet-közép-európai és a magyar történet szorosabb összekapcsolása jobb rálátást nyit a magyar történelemre is. Mert a világtörténeti látásmód korántsem öncél, hanem a magyar történelem jobb megismerését, önmagunknak a világban való jobb elhelyezését szolgálja. Hiszen tanulóink még azt sem tudják, hol élnek a magyarok, és kik a magyarok. Mikor magyar és francia érettségiző diákoknak föltették a kérdést: hol élnek a Földön nagyobb számban magyarok, ill. franciák, a francia diákok 93%-a tudta a helyes választ, a magyaroknak csak 27%-a. A magyar diákok közül csak 4% tudott arról, hogy minden harmadik magyar az ország határain kívül él. 41% azt válaszolta, hogy magyarok csak itthon élnek, hiszen „akik nem Magyarországon élnek, azok nem magyarok", vagyis összekeverték a nemzetiséget és az állampolgárságot.27 Ha ezek után föltesszük a kérdést: az új tantervnek mennyiben sikerült a korábbiaknál korszerűbb világtörténelmi látásmódot kialakítani, nem válaszolhatunk pozitívan. A tanterv az egyetemes és a magyar történet egymáshoz való viszonyának döntő kérdését, a struktúra problémáját föl sem veti. Az Európa-centrizmus elleni harc meghirdetésével olyan időben, amikor Európa népei identitásukat keresik, inkább a konfúziót, mint az eszmei tisztánlátást szolgálja. Inkább az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő európai egység gondolatát kellett volna megfogalmazni. A kelet-közép-26 Kosáry Domokos: A magyar történettudomány teendői és szervezeti kérdései. Századok 1984/4. 840. 27 Böhm: i. m. 61—62.
